1/20: szürkék és feketék

Estére, mire idejutok, hogy beszámoljak a mai napról, eléggé le vagyok merülve, főleg, hogy ma fél ötkor keltem, hogy legyen valami látszatja is a munkának. Néha azért elgondolkozom azon, hogy mi értelme van ennek az egésznek, hogy ekkora energiát fektetek bele.

A gyerekek egy nap alatt beszoktak iskolába, óvodába, nem panaszkodhatom, most az következik, hogy átállunk az este nyolc órás fektetésre a fél tíz-tíz helyett, mert nem fognak tudni reggel felkelni. Összességében 55 perc a gyerekek lepakolása, ebből 2×20 perc a séta, és 15 perc Jakab bemenedzselése a terembe. Az óvodában sokkal nagyobb a hely, mint Pesten, itt végre van hely öltözni, tágasak a folyosók és a termek. Összességében pozitívak a benyomásaim, roppant hálás vagyok, hogy végre van egy kis csend, én tényleg nagyon szeretem a gyerekeimet, de a csend hiánya beteggé tesz, annyira szükségem van rá, mint a levegőre.

Ha végre beállunk egy normális rendszerbe reggel, megyek nyújtani és tornászni a sétatérre. Most már elég egészségesnek érzem magam ehhez.

selftimer13_09_2016-11_23_50

Advertisements
1/20: szürkék és feketék

Itt kommentelhetsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s