Ma reggel nem igazán volt kedvem öltözködni, így azt a nadrágot vettem fel, amiben itthon is ücsörgök, illetve ma már nem, mert a buszon észrevettem, hogy van rajta egy ételfolt, Gizella kissé lehányt valamikor.

Szeretem az ilyen gumis derekú nadrágokat, bár három számmal nagyobbnak látszom benne, mint amilyen szeretnék lenni, a batikolt mintát is szeretem, és a feketét kivéve az összes színt, ami benne van. Amióta nem csak az olyan divatmajmok hordják, mint én, hanem nagyjából mindenki, és olyan elképesztő módon divatba jött, hogy a rabati bazár is nepáli nadrágokkal van tele, azóta nehéz igazán ízléseset találni, ahol nem vadulsz meg a színektől és a kontrasztoktól, és nem érzed magad egy bazári majomnak.

SelfTimer13_06_2016 07_47_34

Az orlandoi eset kapcsán beszélgetve az erőszakról:

ki gondolta volna 25 évvel ezelőtt, hogy nem fog sikerülni egy jobb világot felépíteni? Az a világ, amelyben most élünk, ugyanúgy “pestises” (ld. még Camus), a gyűlölet, kirekesztés, a megértésre való képesség, az ingerenciaküszöbünk leszállása, a kollektív és egyéni frusztációk szintje ma nagyon magasan áll. Az elmúlt harminc évben, amikor már világos emlékeim vannak, nem emlékszem vissza olyan időszakra, amikor a gyűlölködés ennyire általános és átlagos lett volna (nem csak magyar nyelvterületen, hanem máshol is), mintha mindegy is lenne, ki az ellenség, csak legyen valaki. Létrehozzuk a magunk kis kuckóit, ahonnan nyugodtan lehet kifelé lövöldözni. És nem azok az emberek gyűlölködnek (nem csak azok), akik a közösségeken kívül állnak, hanem maguk a közöségek tagjai is, akik teljesen átlagos, hétköznapi emberek, mintha mindenki valamilyen magánvendettát folyatna valaki/valami ellen.

Mindenesetre abban biztos vagyok, hogy a helyzet kialakulásában nem vagyunk ártatlanok: magángyűlöleteink valamilyen módon kihatással vannak a tágabb közösségünkre. Közügy lesz egyszerre a magángyűlöletünkből: már nem azért utáljuk a szomszédot, mert minden este bőgeti a focimeccset (nem elfogadott valakit szimplán csak gyűlölni azért, mert olyan, amilyen), hanem ráaggatunk valami közösségi címkét, hogy igazolva láthassuk a gyűlöletünket.

 

Advertisements

” bejegyzéshez egy hozzászólás

Itt kommentelhetsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s