ugyanakkor ma

kávét ebédeltem. Két nagyon fárasztó dolog van az anyaságban: egyrészt az éjszakai szakaszos alvás, másrészt, hogy néhány ritka órát kivéve egy gondolatot sem tudok úgy befejezni, hogy közben ne szakítanának meg. Mindig mindenkire figyelni, reagálni, meghallgatni, úgy, hogy én még a gondolataimat se fejezhetem be: nagyon idegesítő.

Ugyanakkor meg persze, nem történik semmi, legfeljebb G. evéseinek és szarásainak állaotáról tudnék beszámolni, már ha bárki kíváncsi lenne.

És főleg ez, hogy állandóan reagálni kell, nem lehetek egyedül az üldözési mániáimmal és negatív gondolataimmal. Mert ez egyrészt persze megakadályozza, hoy elmerüljek bennük, ami jó. Másrészt meg sokkal tovább tart túljutni rajtuk és elérkezni valami egyesúlyi állapotba.

Reklámok
ugyanakkor ma