második hét az iskolában, harmadik hét Marokkóban – összegzés

Megvolt az első vizsga. A közelmúltban valaki találóan megjegyezte (rólam), hogy azért vagyok olyan kritikus minden tanárommal, mert én is tanítok, és a saját módszeremet tartom a legjobbnak*.

A vizsga jelentős része abból állt, hogy már megoldott feladatokat kellett még egyszer megoldani. Volt persze szövegértés és irányított fogalmazás is, ahol leírtam (ünnepekről kellett írni), hogy mi is az a Pünkösd, mi a konfirmáció, és miért jó ez a protestánsoknak.

Szóval ha én állítom össze a tesztet, egy fokkal biztosan nehezebb lett volna, de lehet, hogy megint csak a z arcom nagy.

A hónap végén, az utolsó pénteken lesz majd egy saját előadás is, arabul kell előadni, ez az egyik leghasznosabb fícsör az iskolában. És a keresztény felekezetek közötti különbségekről fogok, és kísérletet teszek majd, hogy arabul elmagyarázzam a krisztológiai probléma (egy testben két természet, vagy nem) legfontosabb elemeit, illetve a két nagy egyházszakadás okait. Leírom előre az előadás szövegét, de megpróbálok majd szabadon beszélni. Meglássuk.

***

Ez a hét valamiért nagyon kimerítő volt, hirtelen túl sok volt a tananyag, mert volt egy nagyon kiváló egyetemi előadás Marokkó gazdasági életéről, amiben viszont rengeteg új kifejezés volt, ezt mind ki kell szótáraznom, meg még négy olvasmányt, ami nagyon sok. Szóval kissé átcsaptak a fejem felett a hullámok.

***

Emellett a család fele (G és Gedeon) hasmenéses, bár mára Gedeon már teljesen jól van, az éjszaka nyugodtan telt, csak Jakab próbálta lerúgni a vesém és lerántani az orrom.

***

Az időjárás elég brutális volt a héten: nagyon meleg és nedves (36 fok). Amióta itt vagyunk, egyszer sem esett, a szél viszont állandóan fúj a tenger felől, elég nagy a pára, a por és a kosz. A lakást és a teraszt is 2-3 naponta takarítani kell. A takarítás itt kicsit más, mint otthon: a házak úgy vannak kiképezve, hogy az ajtó felé vagy a lefolyó felé lejtsenek. Na jó, ebben a lakásban ezt nem sikerült maradéktalanul elérni, mert a padló az ágy felé lejt, de mindegy. A takarítás itt úgy néz ki, hogy az ember felönti a csempét (mindenhol kő vagy csempe van) szapanyos vízzel, aztán egy – Európában nagy épületek ablakainak mosására szolgáló – gumi céleszközzel kitolja a vizet az utcára vagy a lefolyóba. Ez felelannyi időt vesz igénybe, mint otthon a seprés-felmosás, viszont a szöszöket mindig ki kell kézzel szedegetni a lefolyóból, ami nagyon gamat. És ezután vár egy fél órát, amíg a nedves csempe megszárad, vagy két ronggyal végigsifitel a házon, felitatva a maradék vizet. Az egyik boltban, ahova járunk (Carrefour), olyan kiváló konyhai törlőket vettem, hogy szerintem haza is viszek belőlük, még nem láttam olyan anyagot, ami ennyire jól szívná a vizet. És még szép élénk színük is volt, amíg össze nem mostam őket a díszruhámmal, ami fog, és amitől minden kissé rózsaszínes-bordós-lilás lett.

***

A Marjane nevű szupermarséban, ahova szintén járunk, mert közel van, láttam igazi burkinit, azaz az iszlám előírásainak megfelelő úszódresszt. Komolyan elgondolkoztam azon, hogy veszek egyet (400 dirhem, azaz 11200 ft). Itt van tengerpart, de a felnőtt nők nem fürdenek, hanem dzsellabában/zakóban/díszruhában ülnek a parton, vagy térdig a tengerben állnak. Persze van néhány fiatal lány bikiniben, és néhány turiszt, és sok fiatal lány fürdik ruhástól (én is nadrágban fürödtem a múlt héten, és teljesen rossz megoldás). És így is bámulnak, az, hogy egy felnőtt nő nem fél a víztől (én ugye jól úszok), és beviszi a gyerekét a mélyebb vízbe, és még élvezi is, az teljességgel idegen itt, szóval bámultak, akárhogy is voltam felöltözve. Ezt az állandó bámulást sose fogom megszokni, azt hiszem. És lehet, hogy azt kellene csinálni, mint itt a franciák, amerikaiak és angolok, hogy leszarni az egészet, de nekem ez valahogy nem megy. Azt nem tudom, hogy az itteni nők hova járnak strandra, biztosan nem a tengerpartra, hanem uszodába, gondolom, a klubjukba, vagy mittomén. Én viszont nagyon szeretek a tengerben fürdeni, úgyhogy a problémát valahogy át kell hidalnom. Szerintetek normális, hogy ennyit problémázok ezen? Egy szigorúbb arab országban persze fel sem merülne a kérdés, burkini és kész, de itt senki se hordja (valószínűleg túl drága).

***

* Ez valóban így van. Az illető ezt elítélőleg mondta, de szerintem az, hogy tudom, hogy a módszereim jók, még nem szerénytelenség. Nyilván azért tanítok úgy, ahogy, mert azt gondolom a módszereimről, hogy jók, és ahhoz, hogy tudjam, hogy jók, azt is tudnom kell, hogy mi a rossz módszer. Ennek semmi köze ahhoz, hogy a tanárnak milyen az egyénisége, a nyelvtanítás egy szakma, módszertannal, és hiába valaki nagyon okos meg szimatikus, ha nincsenek jó módszerei, nem elég rendszeres az agya, és nincs benne egy adag szadizmus.

Advertisements
második hét az iskolában, harmadik hét Marokkóban – összegzés

második hét az iskolában, harmadik hét Marokkóban – összegzés” bejegyzéshez ozzászólás

  1. postmodernystka szerint:

    tolofa!! a vilag legpraktikusabb talalmanya, fel pestet lejartam, mig talaltam egyet a furdoszobahoz. tenger ugyileg aterzem a problemat, jo, ha kulturalisan erzekeny vagy, de szerintem azert ne szabotald magad, bamulni igy is ugyis bamulni fognak a strandon, a boltban, az utcan. burkiniben lehet, hogy csak meg furabb lennel nekik? (nem tudom)

  2. postmodernystka szerint:

    itt mindenki ki van akadva, hogy a helyiek miert bamuljak oket, en mar azt hiszem megedzodtem. szoval azt hiszem, ez a kontinens elhagyasaval jar :D

Itt kommentelhetsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s