mindig megdöbbenek, még

sok év házasság után is*, hogy a zuramnak milyen rejtett szkilljei vannak. Ma ugyanis áram nélkül maradtunk, kiégtek azok a kis bigyók a biztosítéktáblán, én persze már egy éve mondom, hogy hívjunk szerelőt, mert égett szagot érzek. Az elromlások Murphy-törvénye szerint természetesen a végleges elromlás vasárnap délelőtt történt.

Hosszas filozófiai eszmecsere és telefonos segítségkérés után arra jutottunk, hogy akkor elmegyünk a praktikerbe (ugye milyen praktikus, hogy vasárnap is nyitva van, az ilyen szerencsétlen értelmiségiek számára?), és vettünk három kis bigyót, b16-osat, amin a kapcsoló van, amit fel kell kapcsolni, ha lekapcsolódik, ha túl sok mindent kapcsolok be egyszerre.

Ha már ott voltunk, bementünk a dm-be is, mert ez a gyerek annyit szarik kieszik a vagyonunkból, kellett neki pelenka, táp, egyebek.

Jakab csak kicsit ordított közben, de én is ordítanék, ha egyszerre négy fogam jönne.

És – láss csodát – mégsem kell az estét romantikus gyertyafényben eltölteni, mert bekötötte a nemtommit az izébe, és lett világosság. Épp fél percel az eső előtt értünk haza.

 

 

*sose tudom pontosan, mennyi is, talán nyolc.

Advertisements
mindig megdöbbenek, még

mindig megdöbbenek, még” bejegyzéshez egy hozzászólás

Itt kommentelhetsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s