a nagy tápszermizéria

Mert persze, mindeki azt mondja, hogy anyatej, anyatej, de a kórházba akkora lyukú cumiból adnak a gyereknek enni, hogy utána semmi esély arra, hogy megint szopjon, hacsak irdatlan nagy erőfeszítést nem tesz, de én, mint minden normális ember, a kisebb ellenállás felé mozdulok, és nem a kínlódás felé, biztosan nem vagyok elég hősanya, amikor magamra is tekintettel vagyok, de ez mellékszál.

Először vettünk sima Milupát, sárga dobozban, evett, aludt, mint egy angyal. Aztán kijött a gyerekorvos, hogy ez nem jó, mert nem hipoallergén, és lehet, hogy tejallergiás lesz a gyerek, mert van a családban allergiás.

Jó, lecseréltük arra, amit felírt neki, Milupa Milumilre, kék dobozban. Ettől fájt a hasa, sétáltam vele éjszakákat, és már kezdtünk nagyon kimerülni, amikor elkezdtem Novalacot vadászni. A gyógyszertárban AR (bukás ellen) jelzésűt rendeltem véletlenül az AC (hasfájás ellen) helyett, de ez is használt az infacol nevű gyógyszerrel kombinálva. Erre rendeltem neten nagyobb mennyiséget, arra számítva, hogy a gyerekorvos majd felírja. Nem írta fel, hanem helyett Beba-t, sárga dobozban, mert hiába kértem, kétszer is, hogy ez a jó, ettől nem sír, de “nem szoktak” ilyen kis gyereknek csak hipoallergén tápszert írni. Jó, akkor írja.

Mivel a Novalac már meg volt rendelve és kifizetve, felhívtam a gyógyszertárat, hogy akkor mégsem receptre lesz. Jó, átírják a számlát.

Kivettem a receptre írt tápszert, mert a Novalacot csak hétfőre ígérték. Na, és mi történik vajon a hiperszuper, Nestlé által gyártott, hipoallergén, hasfájósoknak való tápszertől? Igen, fáj a hasa. Megint róttuk az éjszakákat a hétvégén, és szidtuk az összes gyerekorvos felmenőit.

Ma végre megjött a Novalac AC, amit rendeltem, ami már Gedeonnál is bevált, és – csodák csodája – ma csak húsz perc ordítás volt, és az is csak időnként, nem egyfolytában, mint eddig. Most alszanak, mint az angyalok (hogy alszanak az angyalok, btw?).

Szóval délelőtt kapja majd a hipoallergént, este meg a Novalacot, így remélem, hogy sikerül majd túl sok ordítás nélkül átvészelni a napokat.

Reklámok
a nagy tápszermizéria

a nagy tápszermizéria” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Nyilván nem én vagyok a legokosabb, de feltenném a kérdést ezeknek a tudálékos gyermekorvosoknak, hogy mióta készültek egy kaptafára a csecsemők??? Szerintem adj neki azt, amit szerinted a legjobban tolerál. Mi is adtunk annak idején Hangának antirefluxos Milupát és a gatyánk is ráment, pedig nem is köpött vissza kevesebbet. Most meg már magam döntöttem az olcsóbb megoldást választva!

  2. Én nem akarok rossz lenni, de találkoztam már olyan orvossal, aki csak és kizárólag egyféle gyógyszert volt hajladó felírni (az allergiámra, a legdrágábbat), a gyógyszeres cég fejléces papírján. Hiába mondtam neki, hogy nem fogom kiváltani, mert nem használ.

  3. BM.
    Szerintem retyusának igaza van, a gyerekek különbözők, adj neki azt, amit szemmel láthatóan tolerál a szervezete.
    Ami a tejallergiát illeti: ha bekövetkezne, hát majd vagy kinövi, vagy ellesz életében tej nélkül, nem olyan borzasztó az, rengetegen nem tudják amúgy sem megemészteni a laktózt.

    Végeredményben ma már szinte lehetetlen megúszni az életet allergiák nélkül. Egy barátnőm férje nem másra, mint az almára allergiás…

    Akkor már inkább éljetek a folytonos kimerítő hasfájás nélkül, ami biztosan sokat javítana Gedeon és Jakab kapcsolatán is (közvetve).

Itt kommentelhetsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s