nevelés nélküli

munkanap az óvodában, azaz mind a két gyerek itthon, láz, kötőhártya-gyulladás, hangtalanság, influenza. Mindig van rosszabb.

Gondoltam, hogy legalább ma itthon ülhetek, kúrálni magam, de nem. Akinek gyereke van, az nem lehet szabadnapos, se beteg.

Reklámok
nevelés nélküli

egy hónap

Mivel az életem a szaros pelenkák, pisis lepedők, taknyos zsebkendők és lehányt nadrágok körül forog, és a szülői értekezlet is kikapcsolódás, és mert nem történik semmi, ezért egy kis feljegyzés Jakabról, aki most volt egy hónapos.

***

A súlya 4300 gramm (3100-ról indultunk), mert szabályosan zabál, vagy alszik, vagy ordít, vagy cumisüveg van a szájában. Éjjel kétóráként eszik, 50 és 150 ml közötti tápszer-adagokat. Ez nagyon jó, az első hat hónapban Gedeon is abszolválta az egy hónap egy kiló növekedési ütemet, de Jakab ezt túl is teljesíti. Igaz, nem is vártam három hetet, mint Gedeonnal tapasztalatlan anya koromban, amikor hallgattam a védőnőre és az orvosra, aminek következtében Gedeon 2,5 kilóra fogyott.

Nem tudom, hány centi (54-gyel született), de most a 68-as ruhák jók rá. Sok olyan ruha volt, amit egyszer se hordott, mert már akkor kicsi volt, amikor megszületett. Az egyes pelenka már kicsi.

Már tartja a fejét, és hason kb. 30 másodpercig megtartja magát. Többször megpróbál megfordulni, nem szeret háton feküdni.

Ha ébren van, állandóan ölben akar lenni. Ez nekem nagyon furcsa és szokatlan, barátkozom ezzel. Ki gondolná, hogy ilyen kis korban is ennyire erős egy gyerek egyénisége. Hiába alszik el a vállamon, ahogy leteszem, kipattan a szeme, és máris nyöszörög, hogy vegyem fel. Nappal időnként hagyom, hogy sírjon az ágyában, amíg belealszik, éjjel nem hagyom, mert G. és Gedeon muszáj kipihenje magát. Nekem is muszáj lenne, de ezt elhalasztottam boldogabb időkre.

Hasfájós. A legrosszabb napokon 4-5 órát ordít egyfolytában (persze éjjel, nappal alszik, mint egy kis angyal), úgy, hogy az ember semmit nem tud csinálni. Rettenetesen frusztráló ez, végül a zember a sírás határán kiabál a gyerekkel, hogy hagyja már abba. A tápszer-infacol kombináció annyiban segít, hogy ezek az időszakok lerövidültek, nem tartanak tovább fél óránál, és nem is olyan gyakoriak. Van, amikor két felkeléssel kibírjuk az éjszakát.

Nem mosolyog. Nem emlékszem, mikor kezd egy gyerek mosolyogni, mert Gedeonról olyan benyomásom maradt, hogy állandóan mosolygott mindenkire, főleg rám. Jakab egyelőre nagyon szigorúan néz (mint a macska, aki állandóan rosszallja, ahogy viselkedünk), és a maximum, amit eddig láttam tőle, egy enyhe szájhúzás, amit épp mosolynak is lehetne értelmezni. Álmában viszont sokat vigyorog, biztos sokkal érdekesebb dolgok történnek vele, mint ébren.

Úgy érzem, sokkal jobban veszem az akadályokat. Kevésbé vagyok fáradt, mint Gedeonnal, jobban be tudom osztani az időmet, sokkal kevesebbet lelkizek és nem idegesítem magam feleslegesen.

egy hónap

a mai szülői értekezlet

alapvető tapasztalata, hogy a szülők se tudnak csendben ülni öt percnél tovább, miközben az óvónők beszéltek, feszt sutyorgott valaki. Hogy lehetne akkor ezt a gyerekektől elvárni?

A másik, hogy azt a négy dolgot, amit fel kellett volna írni, nem jegyezték meg, és kismilliószor visszakérdeztek.

a mai szülői értekezlet

fénykoromban napi

tíz bogyót is szedtem. Olyan volt, mintha kilencven éves vénasszony lennék, akinek mindene fáj, és már az iszappakolás is csak arra jó, hogy szokja a földet. Aztán egyszer meguntam és önhatalmúlag abbahagytam, de nem mondtam senkinek. Főleg akkor hagytam abba, amikor elfogyott, és nem vettem sok ezer forintért másikat.

***

Terhesvitamin, napi három vastabletta, 2 omega-3 halolaj-kapszula, magnézium, venoruton. Ebből még egy reggeli is kitelik. Aztán ahogy fogytak, először a venorutont hagytam abba, főleg azért, mert elmúlt a visszereimről a gyulladás. A gyógyharisnyát meg se vettem. Sokat sétáltam, ahogy a doki mondta, meg féloldalasan aludtam, mert nagy hassal nem is lehet másképp. Aztán elfogyott a terhesvitamin, valamikor a nyolcadik hónapban. Nem vettem másikat. A magnéziumot szedtem, de csak a nyolcadik hónapban, hogy ne legyen koraszülött. Most elfogyott a halolaj is. Ezt sem veszek többet. Még van a vastabletta: itt tényleg úgy érzem, hogy használ valamit, nem vagyok olyan felmosórongy-állagú,  mint egyébként.

A második gyerekkel már homeopátiás golyókat nem is szedtem. Mert egy gyógyszer vagy működik, vagy nem, és nem attól,hogy hiszek benne.

Változatosan eszem: sonkát, sajtot, zöldséget (főleg hagymát), libazsírt, barna kenyeret, csirkeszárnyakat a KFC-ből, marhahúst, gyümölcsöt, tojássárgáját cukorral. Nem eszem egyszerre sokat, mindig csak egy keveset.

Az egyetlen gyógyszer, amit igazán nagyra tartok: az algocalmin/algopirin. Minden fájdalomra jó. A szívfájdalomra meg ott van Tom Waits, a hegyek, a költők meg a vörösbor.

fénykoromban napi

mai menü 52 – zakuszka

Nehézségi szint: 3 (ha először csinálod, ne csináld egyedül)

Időtartam: 5 (lejár a buletined)*

CIMG2976

Ha lenne egy étel a világon, amire azt kellene mondani, hogy megunhatatlan, akkor a zakuszka lenne az. Ősszel Erdélyben mindenki zakuszkát eszik, zakuszkát tesz el, vinettás és gogosos szatyrokkal mászkál, a zakuszka és az ősz annyira összetartoznak, mint az elefánt és az ormánya. Nálunk az egész család főz és mindenki visz mindenkinek, egy hete a sógornőm hozott vinettásat, aztán apósom gombásat, és már egyikből sincs egy kanálnyi sem. Úgyhogy a hétvégén két ordítás között én is nekifogtam. Egyszer annyit ettem belőle, hogy utána egy évig rá se tudtam nézni.

CIMG2977

***

Tegnap megvettük a piacon a vinettát és a gogost, azaz a padlizsánt és a kaliforniai paprikát, az olajat és a paradicsompasztát. Igaz, vettünk még kardamomot is meg csillagánizst, de az a forralt borba kellett. Meg könyvtárban is voltunk és sört is ittunk, de ez sem tartozik ide, csak úgy mondom.

***

Hozzávalók:

egy napnyi csend és nyugalom, türelem, kézkrém

egy tízliteres fazék (lehetőleg duplafenekű, hogy ne süljön oda, bár úgyis odasül, főleg, ha a zember blogot ír közben)

vágókés, szeletelőkés

CIMG2967

hagymavágó

CIMG2966

daráló (vagy ha nincs, botmixer), eldobható ruha, üvegek

CIMG2964

vájling

CIMG2974

másra már nem használható bunda vagy pufajka

1 liter olaj

2 kg gogos (kaliforniai paprika)

CIMG2963

2 kg vinetta (padlizsán) vagy paszúly (bab) vagy gomba, vagy bármiféle gyorsító

100 ml paradicsomaszta

10 babérlevél

4 nagy hagyma

egy fél marék bors egészben

***

A vinettát megsütöttem tegnap a lerben (sütőben). Kint kellene, de tűzgyújtási tilalom van, és rácsunk sincs, amin sütni lehetne.

CIMG2968

Megpucoltam a gogost és a hagymát. A hagymát felvágtam, odatettem dinsztelődni fél liter olajban, közben pedig leturmixoltam a megpucolt és felvágott gogosokat. Beletettem ezt is dinsztelődni, és tetszőleges ideig dinszteltem, de legalább másfél órát. Eközben megpucoltam a vinettákat, leturmixoltam őket, beletettem dinsztelődni, meg hogy barátkozzanak a gogosokkal.

CIMG2970

A fazakat lefedtem (duplafenekű, nem ég oda, I szív IKEA, aztán mégsem annyira, mert csak odaégett), mert ha a zember nem fedi le, összelövi az egész konyhát, minden piros lesz és aztán a zember egész nap takaríthat utána, mert semmivel nem jön ki. Ezért olyan ruhában kell főzni, amit később felmosórongynak lehet használni, mert másra nem lesz jó. És hiába köt a zember kötényt, a gogos olyan aljas, hogy garantáltan ott is összelő, ahol nincs kötény. Aki ki akarja próbálni, készüljön arra, hogy a gogos és a vinetta csípi a zember kezét, főleg ha van rajta seb, mert a zember lerágta a körmét, vagy a körme körül a bőrt.

Mikor a zember úgy találja, hogy épp eleget főtt, és már elege van az egész pancsolásból és vészbookozna egy kicsit, akkor beleteszi a maradék olajat, megkóstolja, fűszerezi borssal és sóval, és még főzi fél órát. Közben lehet fészbúkozni, ha belállítunk magunknak emlékeztetőt az okostelefonunkon. Kíváncsi vagyok, mikor lesz rajta zakuszkafőző app.

CIMG2978

Mikor letelt a fél óra, üvegekbe teszi, berakja dunsztba (egy váljlingban egy télikabát, abban az üvegek, betakargatva ügyesen), és legalább egy napig otthagyja, hogy lassan hűljenek ki. Nem tudom, hogy ez miért jó mindenféle befőttnek, kompótnak, íznek és egyébnek, de így kell és kész.

CIMG2979

Mit lehet rajta elrontani? Pl. ha odaég (próbálva, ki kellett dobni a picsába az egészet), ha túl sok benne valami, ha mérges gombát tesz bele az  ember (akkor ugyan egyszer ehető), ha túl sok benne a paszúly, mert akkor nagyon száraz lesz, ha a zember véletlenül csípős gogost vesz, mert akkor csípni fog az egész.

***

A beazonosíthatatlan kiskés pedig egy hajdani svájci bicska, amiről még f-i lelkészkedésem alatt ázott le a jellegzetes piros műanyag, mert a fenti vájlingot, amiben a mosatlan edény állt, odatettem egy minusz húsz fokos napon a tűzre a mosogatóvízzel és az edényekkel benne, hogy melegedjen meg, és ottfelejtettem, pedig akkor még nem volt fészbúk, a műanyag pedig nem bírta a méltatlan bánásmódot.

Rendes csempekályha volt platnival, és persze fafűtés. Aki szerint ez romantikus, annak ajánlom, hogy töltösön el így egy telet egyedül, hogy ő maga vágja a fát még akkor is, amikor 39 fokos láza van és tüdőgyulladása, miközben addig nem fogott fejszét a kezébe, minden reggel begyújt a minusz húszban, mert a konyha alatt pince van, naponta ellapátolja a havat és bemászik a vízaknába és berúgja a vízpumpát, begyújt a fürdőben, hogy fagyjon ki a csőben a víz, és örül, hogy nem épp minusz harinckettő van, mert az is volt, és nem találkozik a medvével, aki bejön a kertbe, hogy felzabálja az almáit, és annak is örül, hogy nem hisz az átkokban, és hogy a fehérnép, aki épp megátkozta, végül a kővel nem dobta be az ablakát, és a templom fala, amely 50 fokos szögben meg van dőlve, végül mégsem dőlt a fejére egy prédikáció alatt, hogy a harangozó mégsem volt annyira részeg, hogy leessen a toronyból, mert az már mellékes, hogy egykor harangozott tizenkettő helyett, mert akkor ért oda a kocsmából.

Aki azt hiszi a budapesti fotelből, hogy az Ábel a rengetegben egy csodálatos történet, és Erdély milyen romantikus meg autentikus, azt mind kitenném egy ilyen helyre egy évre, hogy nézze meg magát.

***

Nehézségi szintek:

1. ez a hülyének is megy

2. oda kell figyelni

3. ha először csinálod, ne csináld egyedül

4. jobb, ha neki se kezdesz

5. csak fanatikusoknak

***

Időtartamok

1. Oda se pillantasz, s kész is van

2. Nincs időd közben fészbúkra

3. Kicsit benézhetsz a netre

4. Soha nem lesz kész, de aztán egyszer mégis

5. Lejár a buletined

mai menü 52 – zakuszka

ez már a harmadik

átüvöltött éjszaka. Én nem értem, hogy bírja ezt valaki hónapokon át, én az első után elrohantam a patikába hasfájósoknak való tápot venni, meg gyógyszert hozzá. A héten viszont kifogytunk a hasfájós tápból, és rendelni kell, mert nem tartanak készleten, és egy nappal elcsúsztam, így másfél napot kénytelen volt azt a tápot enni, amitől fáj a hasa. Soha még egyszer nem csinálok ilyet.

A gyerek a tegnap annyira kimerült, hogy belealudt a sírásba, így végül valamennyit aludtunk is az éjszaka, mindenesetre azt a tápot, amit a gyerekorvos felírt, végleg le fogjuk cserélni a kólikás gyerekeknek való tápra, mert ez, hogy ordít a gyerek, és te nem tudsz csinálni semmit, se vele, se a ténnyel, hogy fáj neki, ez elviselhetetlen, a tehetetlenségtől szinte sírtam a tegnap, mert se a séta, se a masszírozás nem volt jó, se ölben, se háton, se hason, se vállon.

Azt pedig nem lehet, hogy én rendszeresen három órákat aludjak éjszaka.

ez már a harmadik

a furcsaságainkhoz

csak hozzátesz, hogy a gyerektápot kávésdobozban, a forralt vizet pálinkásüvegben tartjuk, a pálinkát flakonban, a kekszet meg pohárban. Egyszer tartottunk sajtot esernyőben, telefont hűtőben, laptopot az ágyneműtartóban, bort termoszban. De ezek mind hétköznapi esetek.

a furcsaságainkhoz

már második

napja be vagyok zárva két gyerekkel, Gedeon meg van hülve. Már lekapartam a körömágyról az összes bőrt, napjában négyszer mosogatok, kényszeresen takarítom az asztalom.

Akinek nem hasfájós a gyereke, az nem is tudja, milyen luxusban él.

Na de azért elolvastam két fejezetet Boethius A filozófia vigasztalása c. opuszból (fordította HGY), megoldottam egy arab szótesztet (95%-os lett az arabról magyarra, és 83 a magyarról arabra, főleg a helyesírás miatt) és átolvastam egy nyelvtani fejezetet a főnevek neméről, állapotáról, eseteiről. És még mindig találok benne újdonságot.

 

 

 

már második

mai menü 51 – diós laska

Azt gondolná a zember, hogy diós laskát még a hülye is tud főzni. Kell hozzá laska meg dió, mit lehet ezen elrontani? Egy újabb könnyű recept egy olyan szakácstól, akinek lánykorában a virslit is sikerült elrontani, mint a viccbeli szőke kislánynak az üres szobában a két golyót. Avagy hosszú és fáradtságos út vezet a szakácstudományig.

***

Gyerekkoromban nem főztem egyáltalán, független életem hajnalán, a teológián, a tradicionális női szerepeket gyakorolva kezdtem el főzni mert milyen nő az olyan, amelyik főzni sem tud. És akkor még nem volt fész, hogy azért égjen oda minden, mert a zember a telefonját baszkurálgatja. Egyszerűen csak béna voltam, és nagyon lassan jöttem bele. Egyáltalán nem érdekelt a főzés, sokkal egyszerűbb volt kimenni a Sorába és enni egy pujos vagy porkos (csirkés vagy disznóhúsos) szendvicset, akkoriban legendásan finom szendvicseket csináltak, sok savanyú káposztával, óriási snitzel de pui-jal, rengeteg mű majonézzel, óriási zsemlében. Nekem tökéletesen megfelelt, hogy minden nap ugyanazt egyem. Ebben semmi nem változott. Ekkor volt az, hogy sikerült felrobbantanom néhány virslit, és senki nem akarta megenni. Én meg nem értettem, miért kell ebből ekkora tragédiát csinálni, a virsli végül is megvolt, csak nem egyben, hanem darabokban.

***

Kell hozzá: laska, dió, cukor. Az ideális az, ha a zember otthon gyúr laskát, soha semmilyen bóti nem lesz olyan, mint a házilag gyúrt laska ,ha már ekkora divat otthon kenyeret sütni, ugyanezt meg lehet csinálni a laskával is, csak sokkal nagyobb fáradtság. A lapvékonyságúra nyújtott laskát hosszú kolbászokra vágjuk, azt lehet jól felszürcsölni, hogy a kolbászok vége kilóg a zember szájából, majd egy hirtelen szívó mozdulattal beszippantja az egészet, és az ajkáról egy előkelő mozdulattal lenyalja a diót. Ezt megismétli sokszor. A kockás laska megy a káposztával, a hosszú dióval és mákkal, a levesbe pedig a csiga vagy a hajszálvékonyra vágott laska való, amit Kolozsváron vékonylaskának hívnak.

Szóval megfőzzük a laskát, és nagyon ügyelünk arra, hogy ne főzzük szét, kevés gusztustalanabb dolog van, mint a szétfőzött laska. Na jó, talán még a szétfőzött rizs. Az is nagyon gamat. Meg a tejberizs, tejbegríz és az összes tejbevacak. Egyék meg a gyerekek, ha akarják.

A laskát forgassuk bele olajba disznózsírba, az sem baj, ha kicsit avasos. Zsírral szinte minden étel finomabb, a legkisebbik királylány azt is mondhatta volna az apjának, amikor azt mondta, hogy “úgy szeretlek, mint az emberek a sót”, hogy “úgy szeretlek, mint az ételek a disznózsírt”. És nem kell idegeskedni, hogy egészségtelen, ki akarna egészségesen meghalni?

Daráljunk diót, sokat, majd keverjük össze cukorral. A felét tegyük félre, hogy majd titokban felzabáljuk, ahol senki se lát. A cukros darált dió majdnem olyan finom, mint a tojássárgája cukorral.

A laskát bőven szórjuk meg cukros dióval. És már kész is.

mai menü 51 – diós laska

na de mielőtt

kitalálnánk, hogy mi is az a kategória, amibe Isten tartozik, először is azt kellene tudni, hogy létezik-e egy olyan definíció Istenről, amelyik minden korülmények között megfelelőnek látszik. Azaz lépjünk vissza legalább egy lépést a problémában.

***

A filozófusok által általánosan használt Isten-definíció szerint Isten mindenható, mindentudó és a legfőbb jó. Az viszont könnyedén belátható, hogy ha megvizsgáljuk ezt a definíciót, akkor elletmondásra jutunk. Mert teremthet-e Isten akkora követ, amit ő maga sem tud felemelni? Vagy ha Isten mindenható, tehet-e rosszat – és itt nem csak arra gondolok, hogy fizikailag képes-e rá, hanem arra is, hogy morálisan megengedi-e magának. Mert ha ő a legfőbb jó, akkor nem engedheti meg magának, hogy olyasmit cselekedjen, amiről tudja, hogy nem lesz jó. Arra hivatkozni, hogy ez az ő magasabb szempontjából jó, csak mi nem látjuk, szerintem nem több puszta cinizmusnál. Morális lény-e Isten egyáltalán? Ha kívül esik a kategóriákon, akkor nyilván a morál kategóriáján is kívül esik.

A probléma nem is csak ezzel van, hanem azzal  – és akkor lépjünk vissza még egyet a gondolatsorban – hogy a fenti definíció a bibliai istenképből indul ki, mint amelyik abszolút értelemben igaz. Ha azonban összevetjük a filozófusok Istenét és a teológusok Istenét, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a Biblia személyes Istene, aki elrendeli rengeteg ember megölését az Ószövetségben, nem lehet az a legfőbb jó, akiről a filozófusok beszélnek. És ha már itt tartunk: a filozófia célja az lenne, hogy egy olyan Isten-definíciót találjon,amelyik abszolút értelemben érthető, és nem kultúra-függő. Akkor miért nem egy másik kultúra teológiájából indulunk ki? Vagy lehetséges-e egyáltalán megalkotni egy olyan Isten-definíciót, amelyik mindig, minden körülmények között érvényes?

Aztán ott van Canterbury Anselmus definíciója: Isten az, akinél nagyobb nem gondolható el. Vajon ez jelenti-e azt, hogy ha Isten nem gondolható el (azaz nagyobb az elgondolhatónál), akkor nem is létezik? Ha Isten az a mindenható stb. lény, akkor elgondolható-e az, hogy végtelen és az időn kívül áll? És ha Isten elgondolható, akkor ezzel már le is szűkítettük az értelmezési tartományt, mert megadtunk egy szempontot. És elgondolható-e a szabad akarat és isteni előretudás logikailag feloldhatatlan kettőssége?

Ha Isten az, akinél nagyobbat nem lehet elgondolni, akkor ki az, aki (az istenérv szerint) gondolatban és valóságban is létezik?

na de mielőtt

ha Isten partikuláris,

azaz egy darab van belőle, akkor a mindenhatóság nem lehetséges, mert nem lehet (Szókratész mintájára), hogy egyszerre álljon és üljön, vagy egyszerre legyen több helyen. Ha partikuláris, akkor a partikuláris létező nagyobb, mint az univerzálé, és akkor a porfürioszi fa nem állja meg a helyét.

porphyrian_tree_1_

Ha Isten univerzálé, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy léteznek-e a valóságban az univerzálék, és ha igen, milyen módon, illetve akkor Isten milyen partikuláris dolgok univerzáléja. Azaz az általában vett ember ugyanúgy létezik-e, mint Szókratész, vagy az általában vett ember csak egy mentális konstrukció, ami csak gondolatban létezik. Viszont ha igaz az, amit Anselmus mond, hogy Isten definíciója szerint a legnagyobb elgondolható dolog, ami mentálisan és valóságosan is létezik, akkor az univerzáléknak valóságosan is létezni kell, azaz az ember általában, az ember fogalma nem csak mentálisan, hanem a valóságan is létezik, csak még nem látta senki.

Namármost ha Isten se nem partikuláris, se nem univerzális, hanem van egy saját kategóriája, aminek ő az egyetlen tagja (bár szerintem ez a partikularitás definíciója), akkor micsoda?

Vannak nekem is problémáim péntek este. Kiből mit hoz ki a migrén.

ha Isten partikuláris,

agnosztikus dialógusok 77 – van Isten?

– Szerinted Isten partikuláris dolog vagy univerzálé?

– Hát, univerzálé.

– Akkor Isten nem létezik.

– Hogyhogy?

– Abelardus bebizonyította, hogy az univerzálék nem léteznek.

– Mindenki mond itt mindenfélét.

agnosztikus dialógusok 77 – van Isten?

le szeretém zárni

ezt az egész szüléses témát, úgyhogy a következtetéseim.

1. Nagy valószínűséggel nem fogok szülni még egyet.

2. Ha mégis, Kolozsváron, a magánklinikán. Nem olcsó (nem drágább, mint itt), de nem az orvosnak fizetsz, hanem a klinikának, és az orvosoknak tilos még egy csokor virágot is elfogadni. Ez legalább egy tiszta viszony, szerződés egyenlő felek között.

3. Itt orvost és rendelőt fogok cserélni, elvesztettem a bizalmam.

 

le szeretém zárni

essze kéne

kapnom magam még ma még mámma. Jó, hogy volt ez a két hét szabadság, de most már lassan vissza kellene térni a normális, munkás hétköznapokhoz. Annyi a dolgom, hogy ki se látszom belőle.

***

Egyrészt a házimunka. Ahhoz, hogy viszonylag rend legyen, ami egy kis lakásban elengedhetetlen, mert másképp nem lehet létezni, napi 2-3 órát kell rendcsinálással és egyéb házimuknával tölteni.

Másrészt a gyerek. Amikor nem eszik, akkor fejek neki, vagy sétálok vele és lapogatom a hátát (hasfájós), hogy böfögjön, vagy tisztába teszem, vagy fel van rám kötözve, hogy végre csend legyen. Éjjel a hasamon alszik, ez az egyetlen megoldás (eleddig), hogy ne ordítson éjszaka (és mások tudjanak aludni), amiből viszont az következik, hogy én a kanapén alszom ülő helyzetben, legtöbbször a szemüveggel az orromon, amit ott felejtek. Viszont látok éjszaka, ha fel kell kelni. Az alvási ciklusa így alakul: eszik este 9-kor, aztán 1-kor, 4-kor, 6-kor. Ha jó napom van. Ha rossz, akkor gyakrabban. Minden evés után kb. fél óra séta.

Nekem ez a hasfájós és odabújós gyerek teljesen új, Gedeon nem igényelte, hogy állandóan ölben legyen, a hasa se fájt, csak kétszer összesen, ha nem volt éhes, teljesen nyugodtan elvolt a kiságyában vagy a nagyágyon, éjjel aludt, és nem csirikolt, mint Jakab.

CIMG2943

Ebből viszont az következik, hogy fáj a hátam, amiből viszont az, hogy nagyon gyorsan el kell kezdenem tornázni. Bár igazából vissza akarok menni a balettbe ugrálni. Na jó, nem ugrálni, mert azt nem lehet a térdem miatt, de amikor jártam balettre, akkor nem fájt semmim, se a hátam, se az izületeim. És kell a mozgás. Emellett szilárdan el vagyok határozva, hogy novembertől kéthetente megyek túrázni. Ha csak a János-hegyre, akkor is (mekkora szemtelenség már ezt a púpot hegynek hívni). A tíz hónapja tartó kényszerszünet ugyanazt csinálta velem, mint a diéta a csokoládéval: mehetnékem lett.

Harmadrészt a tanítás. Feladatok legyártása, ellenőrzése, javítás, készülés. A tanterv igények szerinti alakítása. Aki azt hiszi, hogy tanítani annyiban áll, hogy bemegy az ember az órára, és elmondja a mondókáját, az nagyon téved, vagy soha nem tanított. A következő félévre a lecketervek megírása.

Negyedszer a tudományos dolgaim. Négy fordításom van folyamatban, két latin és két arab. Be kellene fejeznem a könyvet. Kellene írnom két tanulmányt, két konferenciára, és ha még belefér, egy harmadikra is kellene mennem. Neki kellene fognom al-Gazálinak. A következő félévre meg kellene legyen a diplomamunkám egy fejezete. Azt már kitaláltam, hogy mi lesz az, csak meg kellene csinálni.

Ötödször a nyelvi fejlődés. Ha szakfordítói vizsgát akarok tenni tavasszal (akarok), akkor nagyon gyorsan szókincs-fejlesztésbe kell fognom, és rengeteget kellene fordítanom, főleg magyarról arabra. Végig kellene mennem az al-kitáb 3-as tankönyvén, beszedni a szóanyagát, meg a Media Arabic c. könyv szóanyagát, meg Cantarino háromkötetes mondattanát. Kellene járnom tanárhoz megint (nem lesz időm).

Na. Ehelyett itt ülök és blogot írok.

 

essze kéne

ismét meggyőződtem

arról, hogy a metakommunikáció mennyire másképp működik Erdélyben, és mennyire másképp Magyarországon. Hogy a beszéd mögötti tartalmat mennyire másképp értik itt. Az, ami otthon pozitív, az itt furcsának, negatívumnak számít, és ami itt kedvesség, az otthon lekezelés, nyálasság.

***

Ma ugyanis felhívott a kezelőorvosom és gyógyszerészem, hogy megkérdezze, hogy folyt le a szülés. Nb. ő azon kevés orvosok egyike, aki soha egyszer sem kezelt le, amolyan régi vágású orvos, akit érdekel az egész ember, nem csak a betegség. És már ő a második, aki egy kicsit bocsánatkérőleg azt mondja, hogy hát igen, az aneszteziológusnak “kicsit furcsa a modora, de azért kiváló szakember”.

Nem volt furcsa a modora (otthon ez a modor egyáltalán nem furcsa, nekem teljesen otthonosság-érzésem lett tőle), abszurd volt, persze, amiről beszéltünk (de ez jó, és vicces, és főleg az abszurd az a közeg, ami egy erdélyi számára  teljesen természetes, ez az a balkáni filing, amit én annyira szeretek), de ott abban a pillanatban ez jelentette az egyetlen kapaszkodót, hogy ne omoljak teljesen össze, és kellőképp összeszedjem magam. Nem volt se durva, se lekezelő, se udvariatlan, a régi edzőimre emlékeztetett, meg Gebefügi bácsira, aki a pálya széléről kiabált nekem, hogy üljek bele jobban a sílécbe, mert túlságosan állva sízek, meg azokra a helyzetekre, amikor a hegyen át kell lendülni a holtponton, és ott nem finomkodni kell, hanem rávenni az illetőt arra, hogy összeszedje magát.

Nos, engem sokkal jobban idegesít az, ha egy orvos lekezel, és azt gondolja rólam, hogy nem vagyok elég okos, hogy felfogjam, mi történik. Mindent, még az tíz arab igeragozási törzset is el lehet úgy magyarázni, hogy egy teljesen laikus megértse a lényeget. Ehhez képest még mindig nem tudom pontosan, hogy mi történt a szüléskor, csak információ-morzsáim vannak, és még ma is megtudtam valami újdonságot. Most ki a lófaszt kérdezzek meg, hogy akkor mi is történt pontosan, hogy kell-e aggódnom vagy sem, és egyáltalán, magyarázza már el végre valaki, hogy mi volt.

Az is mindig, minden egyes alkalommal felidegesít, ha egy nőgyógyász megjegyzést tesz a nőiességemre. Ne tegye, ha gondolja, hát oké, de nem kell nekem udvarolni, nem fogom attól jobban érezni magam, sőt, nagyon megalázó, mert a zember széttárt lábakkal nem tud védekezni ellene. Ez sokkal furcsább, mint az, hogy az emberrel beszélgetnek közben.

 

 

ismét meggyőződtem

az ismerős, amikor

a zembernek délután ötkor jut eszébe, hogy aznap még nem evett? Velem ez rendszeresen előfordul, főleg amióta nem időre eszem, hanem csak úgy összevissza. Tegnap délutántól amúgy is teljesen szétcsúszott az idő, vagy egyik vagy másik ordított épp, egészen ma délig, némi alvással.

De azért nem csüggedünk.

az ismerős, amikor