a módszerről

G. azt mondja, hogy én vagyok az egyik legmódszeresebb ember, akit ismer. A másik is nő.

***

Én ezt inkább úgy mondanám, hogy szeretek rendszereket előre kitalálni. Ha valamit meg kell tervezni (pl. egy kéthetes nyaralásra a neszeszert), akkor ez a rend, meg hogy mit kell vinni, már előre készen van a fejemben. Vagy a könyvespolcok berendezése. Mindenféle szervezés, legyen szó a mosogatás megszervezéséről (mi után mi következik), vagy egy rendezvényről. Ha van igazi, amerikai értelemben vett szkillem, akkor ez biztos az.

Először is optimalizálni kell a munkafolyamatot, a lehető legkevesebb mozdulattal kell elvégezni egy munkát, pl. a mosogatásnál, vagy a takarításnál.

Optimalizálni kell a helyet: a lehető legkisebb helyre a legtöbb dolgot kell betenni, pl. egy neszeszernél. Nem teljes samponos-üveget, hanem csak egy kis adagot. El kell találni, kb. mennyi kellhet két hétre. Vagy félig üres flakonokat, amiket ki lehet dobni, mikor kiürültek. A csomagolásnál az aljára tenni azt, amit várhatóan nem fogunk használni. Listát írni a ruhákról, majd a felét kihúzni.

Előre végiggondolni a lehetséges helyzeteket, lehetőségeket. Mi az, ami feltétlenül kell, és ami ott is beszerezhető olcsóbban. Mi az, amit semmiképp nem szabad itthon hagyni (kacsa!, hálózsák, töltő).

Újabb listát írni, majd kihúzni a felét.

***

Én így működöm. Tudom, hogy ez a környezetemen nem látszik, mert a dolgaimmal nagyon rendetlen vagyok. De a fejemben rend van.

Advertisements
a módszerről

a módszerről” bejegyzéshez ozzászólás

  1. reka szerint:

    Ez a lényeg (a végére a válasz), én is így csinálom általában, de ha nem tudom megvalósítani azt amit eltervezek hiszti van, szóval jók a rendszerek csak bizonyos helyzetekben rugalmatlanná tesznek (engem).

  2. igen. nem szeretem pl., ha segítenek a mosogatásnál. a házimunkát, ahol gondosan meg van tervezve minden, szeretem egyedül csinálni.

    ahol tudom, hogy mással együtt kell dolgozni, ott inkább nem tervezek, de az a jó, ha az illető ugyanolyan módszeres, mert ahhoz könnyű alkalmazkodni.

  3. ehhez képest arra, hogy a gyereknek “szertartásokat” alakítsak ki, azaz minden reggel és este ugyanazt és ugyanúgy csináljam: na, erre képtelen vagyok. mindig az van, hogy ahogy alakul.

  4. rTimics szerint:

    no, akkor ez még nem OCD :D (enyhe ocd-ssel élek együtt, szóval tudom, milyen. nem olyan vagány :P)

  5. vica57 szerint:

    Listákat én is írok, pl. ha a gyerek ment táborba, nyaralni, meg anyunak is volt egy “kórházlistája”.
    Én ugyan nem húzogattam ki a felét, mert eleve csak a legszükségesebbeket írtam fel. Inkább bővülő lista készült, a minimálból kiindulva, hogy még lehet ez is meg az is, a vinni/cipelni kívánt/tudott táskák kapacitásának függvényében.

    Meg még bevásárlásnál, illetve ha bármely okból hosszabb időre vonatkozóan előre elterveztem a kaját (jellemzően a karácsonyi ünnepkehez kapcsolódóan)

    Fejben arról is készítek listát, mit akarok elvégezni egy nap, na annak általában a fele-harmada ha sikerül :-)

    Mosogatni én is úgy szoktam, hogy fajtánként és sorrendben csoportosítom az edényeket, mosni is úgy: előbb a fehéret, az a 60-90 fokos vízzel kipucoválja a mosógépet, utána jön a színes (pólók, blúzok), majd a “fekete” (zoknik, nadrágok, melegítők), ezután a kutyatextilek (a legkoszosabb és szőrösebb .-) )

    De semmi másban nem vagyok rendszeres, a kupi körülöttem néha az égig ér…

Itt kommentelhetsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s