zene mára

Milyen ritka az, hogy valami új zene iránt kezdek lelkesedni, valószínű, hogy ez az öregedéssel is összefüggsben van, hogy sokkal inkább hallgatom a 60-as 70-es évek progresszív rockzenéjét, mint bármit, ami azóta történt, meg az ebből az időszakból származó country-zenét, ma mégis, rádióhallgatás közben hallottam egy számot, ami persze emlékeztetett valamire, és ezért nagyon tetszett, mert mikor ötödévesek voltunk a teológián, nagyon sokat hallgattuk az üllői úti fák esküvő c. számát, mert mindenki akkor nősült épp, és ez a mai zene kicsit emlékeztett arra a hangulatra, ami soha vissza nem fog térni, mert eltelt tíz év, lassan tizenegy, és az érzések megváltoznak, elmúlnak, a dolgok átértékelődnek, de valahol mégis az marad (minden szomorúság ellenére) a boldog aranykor, ami után lehet vágyakozni és rá nosztalgiával gondolni, még akkor is, ha a zember már a jelenben él, és soha nem akarna oda visszatérni, ahonnan elindult. Nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe. Mert ha valami ilyen markásan meghatározó, akkor az egyszerre tud az ambíció forrása és nyomasztó lenni. Ma épp nyomasztó.

 

Advertisements
zene mára

zene mára” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. v10r1c4 szerint:

    Na nekem egész más képem van az Esküvő c. számról:) Amikor kezdett menni a tévében/rádióban, akkor egészségesen nem bírt érdekelni, korosztályomból adódóan. Azt viszont már akkor is sejtettem, hogy azért esküvőből/házasságból is többféle van, és, hogy ez a rosszabbik forgatókönyv (anyámék elváltak, de úgy, hogy már akkor nem voltak együtt, mikor születtem, úgyhogy ezzel az erővel akár kp-nek is vehetném, hogy ez egy ilyen cucc, méreg, tilos, fujj:). Na de az utóbbi egy évben kellett szembesüljek vele, hogy Emberék is játsszák ezt a számot a egyik bandával. Azóta meghallgathattam kétszázhússzor odafigyelve a számot, és annyira találóan ír le egy jelenséget (tünetcsoportot stb), hogy már mondtam Embernek, hogy működik a szöveg, mert vödröt is adhatnak mellé egész nyugodtan:) Ugyanis előttem is van az egész történet tokkal-vonóval, lagymatag alá-fölé rendeléssel, nyunnyugós vitákkal, sóhajtozással, lábszaggal meg mindennel, amitől általában egészséges, oxigént lélegző ifjú egyedek (meg az ugyanilyen idősebbek is) kifutnak a világból.
    30Y és társai bandáknak jók a szövegeik, kivéve amikor nem (akkor viszont hajhullasztó:), “faxt maradunk mi barátok” és egyéb iskolapadból kiborított társai…), de általában van bennük valami olyan manírrendszer (hanglejtés, fordulatok stb), amit csak fenntartásokkal tudok befogadni. Konkrétan erre a Lovasit nem túl jól utánzó, nyúlós, minden e, a és módosulatai helyett ilyen bizonytalan áéáéáéá magánhangzókat ejtő pestialteros énekstílusra gondolok:)

Itt kommentelhetsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s