ez csak egy

mentegetőzés.

A hétvégén be kell fejeznem az államvizsga-dolgozatom, ki kell bírnom, hogy nem hányok, össze kell csomagolnom, le kell preparálnom némi Arisztotelészt, meg kell főznöm a húsvéti ebédet, el kell mennem templomba úrvacsorát venni (meg egy kicsit bűnt bánni), át kell költöznünk a másik lakásba, aminek ki kell találnom a rendszerét, hogy mit hova teszünk (anélkül, hogy percenként összevesznénk, mert ugye hozzám mostanában nem lehet szólni, mert harapok*), közben meg a gyerek itthon van, mert nincs kire hagyjam. Van teherbíró-képességem, meg nem bánom, ha sok mindent kell csinálnom, de most nagyon úgy érzem, hogy túl sok minden van rám hagyva, és képtelen vagyok helytállni. És nem azért, mert az időm egy részét szórakozással töltöm, hanem mert a kötelességeimet sem tudom megcsinálni. Elegem van.

Szóval csak azt akartam mondani, hogy nincs időm gondolkodni blogbejegyzéseken, ne haragudjatok, mikor a fentiek lementek, írok bővebben mindenről.

 

*Az hányja rám az első követ, aki egy ilyen állandó másnapossággal, rosszulléttel, fémes szájízzel, szagingerenciával, hányásokkal, hormonszint-ingadozással, általános testi-lelki kényelmetlenséggel járó három hónapot kibír ingerlékenység nélkül.

Advertisements
ez csak egy

ez csak egy” bejegyzéshez ozzászólás

Itt kommentelhetsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s