a hajnal hol talál rám

Normális ember ezt nem csinálná, belátom. De a napból ez az egyetlen időszak, már ha fel tudok kelni, amikor valóban csend van.

Nem csak a szobában, hanem az interneten is. Senki se mocorog a fészbúkon, ki tudom kapcsolni magamban a függőséget. Azon is elgondolkoztam, hogy leíratkozom, de aztán rájöttem: nem gondolom komolyan. Inkább kikapcsolom.

Néha nosztalgiával gondolok a betelefonálós net időszakára, amikor minden hívás pénzbe került.

***

A csend, főleg egy ilyen zajos városban, a szükséges luxus. Csend nélkül nem lehet gondolkodni. Csend kell ahhoz, hogy minden nap legyen tere a reflexiónak.

Amikor itthon vagyok egyedül, nincs háttérzaj, az én háttérzajom a csend. Nem hallgatok zenét, nem megy a rádió. A tévé könyvespolcként működik, nem fizettünk elő.

***

A csend olyan, mint a napi szuszogás. Hogyan is lehetne életben maradni enélkül?

A csend az igazi pihenés, a tükörbenézés, meditáció. A szent könyvek olvasásának ideje. Bármi olvasásának ideje.

A csend, amikor nézem, hogy nő az asztalomon a mikulás-virág.

A csend az, amikor észreveszem: nincs rend .Amikor a listákat írom.

A csend: egy csésze tea. Megállás, pauzába teszem magam.

A csend: meditáció a hátamon fekve, a földön. Apró, finom mozgások, ahogy tanultam. A csend: a belső fegyelem.

A csend: a köztes állapot, a bevezető és a kivezető rítusok után.

A csend: a nagy keleti semmittevés. Egy gyertya fénye imbolyog a plafonon.

A csend: béke önmagammal.

Advertisements
a hajnal hol talál rám

Itt kommentelhetsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s