öt népszerű tévhit az iszlámról

Nagyon nehéz az iszlámról általában beszélni, egyrészt az irányzatok miatt, másrészt azért, mert az öt pilléren és a Koránon mint szent könyvön kívül szinte semmiben nincs közmegegyezés, ami az egész muszlim világra igaz lenne. Abban sincs általános megegyezés, hogy a másodlagos vallási irodalom számít-e, és ha igen, mennyit a vallásgyakorlat szempontjából. A Korán értelmezése is sok helyen ellentmondásos (mint minden egyéb szent könyvé).

Amit azonban leszögezhetünk a Koránnal kapcsolatban:

– nem értelmezhető a kontextus nélkül, azaz ugyanúgy hiba kiragadni és abszolút értelemben értelmezni egy verset, mint egy bibliai igét kiragadni a kontextusából és valami teljesen tőle fügetlenre érteni;

– a Korán csak arabul Korán, minden más nyelven csak értelmezés;

– nagyon sok szokás, ami jelenleg gyakorlat a muszlim világban, nem a Koránból ered, hanem a törzsi háttérből; a népi vallásosság, a tanítói hivatalok, káték és papság hiányában sokkal inkább beépült a mindennapos vallásgyakorlatba; ilyen pl. a gyilkosság a családi büszkeség megóvása érdekében (pl. Törökországból lehet ilyeneket hallani), a nők kizárása a mecsetekből (Mohamed feleségeinek címe a hívők anyja, sok szokást és hagyományt pl. Áisa, az egyik feleség közvetített). Nincs azonban olyan kényszerítő erő, amely bárkit is, vagy egy társadalmat rá tudna venni arra, hogy egy – adott esetben iszlámellenes – szokást megváltoztasson.

– a Korán mellett a muszlim köztudatban igen erősen jelen van a hadísz, a másodlagos hagyomány, ami a Próféta mondásait és cselekedeteit dolgozza fel. Ennek semmiképp nincs olyan tekintélye, mint a Koránnak, és a különböző irányzatok különbözőképpen használják.

5. A muszlimok Istenét Allahnak hívják. Valójában ez a szó csak annyit jelent, hogy az Isten (al-ilah), ami megfelel a héber eloah és az arámi AaLaH vagy AaLoH-szónak, mivel az arab is sémi nyelv. Ez tehát nem tulajdonnév, semmiképp nem úgy, mint a tetragrammaton. A Korán úgy tudja, hogy neki ugyanaz az egy istene van, mint a zsidóknak és a keresztényeknek.

4. A Koránban a “hitetlenek”-kifejezés (káfirún) a zsidókra és a keresztényekre vonatkozik. Ez egy közkeletű tévedés, a Korán fundamentalista, és időnként nyugati félreolvasásából származik. A káfirún ugyanis általában a mekkai hitetlenekre vonatkozik, akik több Istent imádtak Mohamed korában, és csak a prófétai tevékenysége végén térnek át az iszlámra.

3. A fatwa vagy fetva ítélet, kötelező betartani. A fatwa egy jogi vélemény, aminek semmiféle kötelező hatálya nincs, legfeljebb melegen ajánlott. Lazán figyelmen kívül hagyják még akkor is, ha a muszlim világ egyik emblematikus szervezete, az Azhar adja ki (mint pl. a nők körülmetélésének tilalmáról is van fatwa, mégis sokan csinálják).

2. A muszlimok be akarják vezetni a sariát. A saria nem egy jogrend, amit be lehetne vezetni, konkrét jogi esetekkel, hanem csak annyi, hogy a jog forrása isten, a szó maga tkp. utat jelent, és legalább annyira általános, mint a keresztény Isten útján járni-fogalom, aminek így, ebben a formában nincs jogi következménye.  Ilyen módon nem lehet bevezetni, mert túl általános fogalom. A konkrét jogot fiqh-nek hívják, ezt magyarul iszlámjognak fordítják, így, egyben. És ha valaki azt hiszi, hogy az európai jogi fogalmaknak sikerült teljes mértékben szekularizálódni, annak ajánlom Geréby György tanulmányait a Schmitt-Peterson-vitáról.

1. Az iszlám elnyomja a nőket. Nem sokan tudják, de az iszlám teljes jogi egyenlőséget ír elő, noha megkülönbözteti a nemi szerepeket, amelyeket az öröklésnél figyelembe kell venni (pl. egy férfi el kell tartsa a családját, ezért többet örököl, míg a nőnek még azt sem írják elő, hogy a gyerekeit köteles fenevelni; minden anyagi forrás előteremtése a férfi kötelessége). Egy kivétel van, a 2,282 vers, ahol egy férfi tanúskodása két nőével ér fel, de ez csak a nők által akkor kevésbé ismert kereskedelmi tranzakciókra vonatkozik, nem pedig általában. A nőnek lehet tulajdona (ami pl. a keresztény középkorban nem lehetett), oda mehet, ahova akar, és el is válhat, ha akar. Nem kötelezhető házasságra erőszakkal.

A teljes testet eltakaró ruházatot sokan önként, a pietizmus jeleként hordják, nem pedig azért, mert a társadalom kötelezi őket erre.

Persze, sok mindenben hiányosságot szenvednek a nők, ami a jogi helyzetüket illeti, de ez nem direkt módon az iszlám miatt van így, hanem a patriarhális társadalmi minták továbbélése miatt. És végül egy pozitív példa:

Szaúd-Arábia frissen kinevezett női tanácsnokai (a király mellett működő Súra-tanácsban), az ország történetében először.

Reklámok
öt népszerű tévhit az iszlámról

öt népszerű tévhit az iszlámról” bejegyzéshez ozzászólás

  1. doragon szerint:

    Nagyon kevesen tudják, hogy sajnlátos ezen tévhitek már szinte a csapból is folynak, ha az Iszlámról van szó. Több ilyen emberre lenne szükség, aki kimondja az igazságot, felvilágosítást, útmutatást ad. Tiszteletem.

  2. Várom :-))
    Sajnos ezek jelentős részét én is hasonlóan tudtam, egyéb információk híján. Legfeljebb nem ennyire végletesen, mint ahogyan a megállapítások hangzanak.

    Ezzel együtt: nem helyeseltem sosem, hogy rá akarjuk erőltetni az európai gyökerű szabályokat más identitású népekre. Amolyan: élni és élni hagyni mentalitással szemlélem az idegen kultúrákat.
    Aztán vannak ezeknek olyan elemei, amelyek nagyon tetszenek, ez főleg a távol-keletiekre igaz (kínai, indiai, japán).

    Szóval, nagyon örülök hogy a nagyobb rálátásoddal megpróbálsz kicsi világosságot gyújtani a fejekben.

Itt kommentelhetsz.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s