Így készülj az államvizsgára

Nőknek:

1.Egy héttel előtte menj el a könyvtárba és vegyél ki krimiket, amiket aztán nem tudsz letenni. Anyázz, hogy hogy lehettél ilyen hülye, hogy megint minden az utolsó napra marad, mikor már muszáj tanulni.

2. Tölts el az időd a neten: wikipédián, fészbúkon, fórumokon, levlistákon. Utolsó napon kunyizz kidolgozott tételeket minden ismerősödtől.

3. Utolsó nap tölts el két órát a fürdőkádban egy izgalmas könyvvel, amit egy hete vettél ki a könyvtárból, utána egy órán keresztül vágjad a körmöd, testápolj, epilálj, radírozz.

4. Fesd ki a körmeid, szánj rá legalább két órát, közben nézz valami sorozatot a tévében.

5. Találd ki, hogy mit vegyél fel. Két óra ruhaválogatás után zokogva hívd fel az anyád/barátnőd/férjed/telefonos lelkisegélyt, hogy nincs mit felvegyél. Miután mégis találtál valamit, ami az “úgyis csak egy rohadt vizsga” kategóriában még elfogadható, tölts el másfél órát a vasalással. Miután tökéletesen kivasaltad, fel fogsz fedezni rajta egy pecsétet, ami nem jön ki. Zokogj tíz percet.

6. Feküdj le megnyugodva, hogy ebből már úgyis vizsgáztál, csak nem fognak most megbuktatni.

Felkészülés férfiaknak:

A felkészülési idő minden estéjén menj el sörözni a barátaiddal, rúgj be, és érj haza hajnalban, aludj délig, majd kezdd előlről.

Így készülj az államvizsgára

akkor tanul meg imádkozni

az ember, amikor bármiféle adminisztrációval van dolga. reggel még igen kevés esélyt adtam magamnak arra, hogy államvizsgázhatok szerdán. a kreditátviteli kérelmet a filozófia tanszák tanszékvezetőjével, Bodnár M. Istvánnal kell aláíratni, kiről úgy tudtam, hogy kedden jön aza külföldről, így nem sok esély volt arra, hogy hétfőn aláírja a kérelmet. Ma reggel pedig pont ő vágtatott ki az egyik irodából, és persze aláírta (ahl*). kicsiny csodák, hogy költőcskés legyek. ez csak tovább erősíti bennem a filozófia tanszék iránti rajongásom.

az így beszerzett papírt bevittem a kredites ügyintézőhöz, aki szó nélkül, mosolyogva elintézte (ahl). a mosolygó ügyintéző még nagyobb csoda. ezután már csak az egy órát kellett megvárnom, hogy leadhassam az indexem, és ott sem volt semmi gáz (ahl).

 

 

*alhamdu lillá – hála Istennek (arabul), az arabban szinte kötelező beszédfordulat.

akkor tanul meg imádkozni

ÚrisTN!!!!!!!

Ez a mai nap! Az egy dolog, hogy továbbra sem biztos, hogy államvizsgázhatok-e. Megint sikerült elvesszek az adminisztráció útvesztőjében, és nem könnyíti meg a dolgokat, hogy a barátnőm, akit megkértem még a tavasszal, hogy intézzen el nekem egy kreditátviteli kérelmet, nem intézte el, így most négy kreditem hiányzik az abszolutóriumomból. És ez ma reggel derült ki. Megpróbáltam sunnyogni, de rájöttek a tanulmányi osztályon, az de kínos volt.

Emellett beadtam az önéltrajzom egy helyre, amiről annyit lehetett tudni, hogy közigazgatási szerv, ahol turpisz nyelveken tudókat kerestek, és egy e-mail-cím volt. Ti itt mire gondolnátok? Mert én valami minisztériumra gondoltam. Először jelentkeztem, és udvariasan érdeklődtem, hogy milyen munkakör lenne. Erre bekérték az önéletrajzom, de semmi infó arról, hogy kik ők, és mit kellene csinálni. Ismét udvariasan érdeklődtem, hogy mi ez a meló. Ma felhív az illető, akivel leveleztem, hogy tetszik neki az önletrajzom, meg minden, és feltenne néhány kérdést. Hogy van-e szemüvegem. Mondom, igen, 5,5-es. Hát, ők fegyveres testület, és ez kizáró ok. Még egyszer rákérdezek, hogy kik ők. Közigazgatási szerv, hangzik a válasz.

Rákerestem a telefonszámra, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatl volt. Jézusmária.

ÚrisTN!!!!!!!

az élet tele van meglepetésekkel

mert ma voltam Gedeonnal a játszótéren, és jól éreztem magam, hála M-nek, aki szintén ott volt. Gedeon másfél órán keresztül úgy játszott a többi gyerekkel, hogy felém se nézett (hála Istennek és a homoknak), úgyhogy nyugodtan tudtunk beszélgetni, mert Franciska vagy evett, vagy aludt. Itthon megpróbáltam Gedeont meggyőzni, hogy aludjunk, mert én rettenetesen álmos vagyok, de alvás helyett kétszer fejbe vágott a kacsával, amiért megszidtam, úgyhogy a macskát is fejbe vágta, és elvágtázott kapcsolgatni a mosógépet. Ekkorra már tényleg nagyon álmos voltam, így betettem a kiságyba, lesz, ami lesz, és lefeküdtem, és elaludtam. És hála a játsztótérnek, M-nak, Istennek, és bárkinek, Gedeon nem hisztizett, hanem csendben csinált valamit (nem tudom, mit, mert aludtam), és utána ő is elaludt bizonyára, mert most is alszik.

az élet tele van meglepetésekkel

A Song of Ice and Fire

első kötete, a Game of Thrones annyira izgalmas, hogy még angolul se tudom letenni, pedig ez az első nagyobb regény, amit angolul olvasok, és az első kötetet már láttam a tévében. Nem gondoltam volna, hogy vén fejjel kezdek rajongani egy fantasy iránt, és de. és hosszú idő óta ez az első regény, ahol a film sem rosszabb, igaz, nem akartak egy nyolcszáz oldalas könyvből másfél órás filmet csinálni. és a 24 óta ez az első sorozat, amit többször is megnézek, annyira jó.

A Song of Ice and Fire

öt és fél éve

írom ezt a blogot. van, amikor lelkesebb vagyok, és van, amikor punnyadtabb. volt kismillió másik, írtam blogot másokkal közösen, volt idézetes blog, román blog, titkos blog, utazós blog, és még ki tudja, hány. most éppen három üzemel, a keleti ruhás és a szakmai. lett egy barátnőm, sok jó ismerősöm, és elvesztettem miatta néhány, korábban barátnak hitt embert. G-val többször összevesztünk miatta, azóta előre megkérdezem, hogy írhatok-e róla, és erre a fentire azt mondta, hogy ez mehet, mert megfelel a tényeknek (mintha én annyit hazudoznék, na jó, azért előfordul). volt néhány poszt, amiben igazam volt, de aztán mégis levettem.

volt egy jó közösség is, amit azóta is sajnálok, mert ott igazán otthon éreztem magam. lett belőle egy könyv közösen a többiekkel. és kellene egy kiadót keresni a verseimnek.

öt és fél éve

hát, úgy tűnik

befejeztem az Arab szakos BA-t. Minden vizsgám megvan, az arab grammatika vgül hármas lett, úgyhogy megyek a jövő héten államvizsgázni. És felvételizni az iszlám tanulmányok és vallástudomány MA-kra. Úgy, hogy a doktorira már felvettek. Ma majdnem eldicsekedtem az arab szakon, de ráér a jövő héten, amikor bemegyek majd, hogy felmérjem, hogy a doktorihoz szükséges arab könyvekből mi van meg a tanszéki könyvtárban.

Az adminisztrációt viszont lehetetlen egy nap alatt elintézni, ki gondolta volna.

hát, úgy tűnik

megint aktuális

a Feljegyzések az egérlyukból. Persze, tudom, rossz természetem van. Hirtelen haragú vagyok, és olyankor gonosz (és büdős a szám, mert folyamatosan hagymát eszem). És még jól is fogalmazok. És az esetek jelentős részében igazam is van. Mea culpa. Egy nap múlva rettenetesen bánni fogom, vagy nem. Az embernek saját maga elől nincs hova menekülni. Légy hű magadhoz, ez a legnagyobb marhaság. És az európai individualizmus is nagy marhaság, de jól esik. Teljesen haszontalan, persze. De néha megnyugtató, hogy az ember magára húzhatja az egérlyuk ajtaját.

megint aktuális

lassan, szinte észrevétlenül

távolodik el a külvilág. ott álltam egyedül a huszonharmadik emelet ablakában, láttam, de alig hallottam a forgalmat, hideg szél fújt, csípte a bőröm. Azon gondolkoztam, hogy mit is terveztem mára, és nem jutott eszembe. Álltam a nyitott ablakban, teljesen üres fejjel, céltalanul, nem voltam benne biztos, hogyan és miért kerültem oda a huszonharmadik emelet nyitott ablakába. Minden kuszának látszott. Kopogtak az ajtón, nem tudtam kitalálni, ki lehet, és miért keres, ha be is jön, hiába: megközelíteni nem tud, ott van közöttünk az üvegbúra.

lassan, szinte észrevétlenül

üres, haszontalan nappalok

ájult éjszakák. nem történik semmi. először a keveset használt tárgyak nevét felejtem el. kis sárga cetliket ragasztok rá, de ahogy fogynak a cetlik, úgy fogy az akarat is, hogy visszatartsam a tárgyakat. elmosódnak a körvonalak, kifakulnak a színek. az ajtón nem szól a gomb. az egyszerű mondatok is nehézséget okoznak, sorba kell rakni az alanyt és az állítmányt, ki tudja, melyik van előbb. a személyes névmások tegnap beestek az ágy alá, ragasztottam rá egy címkét, hogy ott vannak, de kivenni már nem volt erőm. már csak a számítógép billentyűire emlékezem. száz év magány.

üres, haszontalan nappalok

szar update

Voltam Gedeonnal a praktikerben, és a következő dolgokat sikerült beszerezni a buditakarításhoz: csőgörény, wc-pumpa. Most majd pumpálok egy kicsit, ha Gedeon elalszik, hátha a budi meggondolja magát.

Mást is vettem, pl. vászon-abroszokat, amit szerintem valami másra fogok használni, vállfát, ami már nagyon hiányzott itthon, redőnybaszt, ami valamit csinál a redőny izéjével, hogy ne izéljen, stefánia-szelet-sütő tálat, és Gedeonnak egy dömpert.

a csőgörény felesleges volt. a pumpa egy mozdulattal helyrehozta a problémát.

szar update

a mai programot

eredetileg nem így képzeltem, de tegnap Gedeon kiviselte magát, mert elmentünk a starndra, és fél óráig kb. nagyon jó is volt, úszott, fröcskölt, nevetett (a felnőttek pedig pofákat vágtak, de leszartam), de aztán jött egy család, ahol a gyereknek elhozták az összes beáztatható játékát, autókat is, többek között, és Gedeon rohamot kapott, hogy nem kaphatja meg az autót, a gyerek meg semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra nézve, hogy odaadja neki, így ezután életem egyik legkínosabb húsz perce következett, Gedeon a földön fetrengett ordítva, én meg összepakoltam a cuccainkat, és mire beértünk az öltözőbe, abba is hagyta az ordítást, a többi szülő pedig szánakozva vagy kárörvendezve nézett.

Aztán este kimentünk a könyvhétre borozni, ami nekem abból állt, hogy elvettem egy pohár bort, és rohantam Gedeon után, aki megpróbált lelépni a tömegben, egy svunggal elszaladt a metró feljárójától a Burger Kingig, miköben lökdöste el maga elől az embereket, mint a filmekben a főhős, majd megmászta a haza és haladás szobrát. a rohangálás alatt három pohár bort sikerült meginnom, mert Gedeon csak ezután kezdett elfáradni.

Ezután felvettem az ölembe, majd fel is kötöztem, mert kezdett álmos lenni, így volt lehetőségem, hogy nyugodtan, ülve megigyak egy pohár bort. Amíg felnő a gyerek, úgy megerősödik a bal karom, amivel tartani szoktam, hogy komoly harci fegyver lesz, ne akarjatok tőlem pofont kapni.

A mai nap az izomlázam és lábfájásom kúrálásával telik majd.

Bár nem akartam most könyvet venni, mégis sikerült, az Osirisnél vannak 500 Ft.-os könyvek, aki teheti, menjen ki.

a mai programot

a házimunkáról, ami – tudjuk – nem munka

takarítás – én

mosás – én

teregetés – én

vásárlás – fele-fele

rendrakás – nyolcvan % én

ágyazás – fele-fele

főzés – én

mosogatás – fele-fele

a gyerek mosdatása, lefektetése – nyolcvan % én

pelenkacsere – fele-fele

budipucolás, kádkimosás- én

családi logisztika (mikor mit kell csinálni) – én

ablakpucolás, függönymosás – én

ágyneműhúzás – én

a gyerek ruháinka, cipőinek, hálózsákjainak, cumisüvegenek, ivópoharainak, pokrócainak, textilpenekáinak, egyebeinek számontartása, a szükséges dolgok vásárlása – én

hűtőtakarítás – én

kályhapucolás – én

a macsaka fel- és leengedése – húsz % én

portörlés – senki (majd egy idő után én)

pókhálózás – én

vasalás – én

a macska budijának takarítása – tőlem aztán bele is fulladhat a szarba

a házimunkáról, ami – tudjuk – nem munka

szerelembe estem

a filozófia tanszékkel. Nem voltak elvárásaim, de mégis mindenki olyan volt, mint ahogy az igazi tanárokat elképzelem, és aki nem, az még jobb (kivéve Szalait, de hát ő amúgy is csak óraadó). Nem lehetett élőben elmondani nekik, persze, itt meg amúgy sem értesülnek róla, de igazából nem mindegy, hogy mivel foglalkozik az ember, ha ilyen emberek mellett teheti? Még meg se jött a papír, máris elkezdtem otthon érezni magam.

szerelembe estem