kepek

 

Reklámok
kepek

tovabbra is essaouiraban

tovabbra is itt dekkolunk ebben a tengerparti kisvarosban. voltunk setalni egeszen addig, amig el lehetett menni a parton, ettunk rengeteg finom kajat, egy tadzsin nevu kulonlegesseget es egy tabul nevu salatat? a tadzsin valamilyen hus, specialis cserepedenyben sutve, mindenfele zoldsegekkel, van csirkes, halas, tojasos, baranyos. a tabul libanoni salata: nagyszemu griz, talan buzadara magyarul?, rajta hagyma, paradicsom, es valamilyen olaj, amit meg nem sikerult megfejteni, hogy micsoda.

nagy sikerelmeny, hogy a piacon mar tudok arabul vasarolni. igaz, ha kerdeznek tolem valamit, azt nem ertem, de kedvesen mosolygok.  ma vettem epret, borsot, sargadinnyet, mindez osszesen kerult 5 euroba.

a kepekkel egyelore bajban vagyok. nem tudom oket lekicsinyiteni, es ezert nem fernek fel a blogba.

tovabbra is essaouiraban

marcius 26, erkezes essaouiraba

Reggel hetkor felultunk casablancaban a nagyon europai buszra (kb mint az orangeways), miutan sikeresen kijutottunk a hostelbol (janos aludt, peter aludt, mate aludt es mind aludtak). vegigbuszoztunk a fel orszagon, de egy cseppet se banom. hosszu volt, het ora, de lattam, hogy viselkednek a marokkoiak. a gazdagok (elokelo varosi), akihez veletlenul hozzaertem, mert razott a busz, elhuzodott tolem, mint egy leprastol. a falusi kinezetu mamak odajottek, es lelkesedtek gedeonert. Nyilvanvaloan o a sztar. a buszutazas (a ctm nevu tarsasaggal) esemenytelen volt, de legalabb latni lehetett valamit abbol, hogy a szegenyebb regiokban hogy elnek, es ez meg nem a sivatag, vagy a berber videk. nagyon szegenyek.  ugyanakkor az autopalyak es az utak szinten europai szinvonaluak, kb. tiz km volt razos, ahol javitottak.

mikor megerkeztunk essaoiuraba, megrohantak bennunket a hostelesek, de mindenkit udvariasan elutasitottunk. mindenki beszel franciaul, angolul, eddig egy meberrel talalkoztam, aki nem, es nem is akart.

persze elso nekifutasra eltevedtunk, es beultunk egy szamaras konflisba, hogy vigyen el bennunket a hotelig. addig nem vihet el, de elvitt a medina szeleig, onnan pedig hosszas kerdezoskodes utan megtalaltuk a hotelt.

eloszor nagyon vacak szobat kaptunk, lecsereltek egy szerintuk jobbra, de semmi kulonbseg nem volt, csak az emelet. vegul hosszas alkudozasok utan  napi husz eurot fizetunk a szobaert, de van benne tus, budi, kilatas, rendes ablak, csempe, konnektor. ezert mind kulon kellett volna fizetni. ez az elso nagy alkudozasos sikerelmenyem, mert 35 eurorol alkudtam le. a tulaj csunyan nezett, de ugy tuzik, az arab vilagban az afott szo szent. kulonben mi vagyunk az egyetlenek a hotelben, igaz, nem is tul szinvonalas, viszont mienk a legjobb szoba.

delutan kimentunk tekeregni a varosba, es enni. Geza kuszkuszt evett, en spagettit (nem volt jo). de a kenyer, hat az mennyei, ilyen finom kenyeret csak szekelyfoldon ettem.

hamarosan jonnek a kepek is. csak most nincs nalam usb.

marcius 26, erkezes essaouiraba

marcius 25, casablanca

Nagyon be voltam szarva attol, hogy Afrika, meg minden, kultursokk, fosas, hanyas. Semmi ilyesmi nem volt. Az elso pillanattol kezdve jol ereztem magam, olyan erzesem volt, mint a Karpatokon tul. Nem vagy otthon, de nem vagy idegen. casablanca olyan, mint bukarest, csak nem ertem, mit beszelnek, es vannak palmafak. de a feeling ugyanaz. 

fentrol a repulobol Afrika nagyon zoldnek latszott. a vamosok ugyanolyan udvariatlanok, mint otthon nehany eve, a varos ugyanolyan zsufolt, viszont senki nem hajt ezerrel, a gyalogos a fontos, ott megy at az utcan, ahol akarsz, nem utnek el, a gyalogosoknak nincs stopp, csak az autoknak.

a youth hostel tiszta, minden van benne, de nagyon olcso, es igazabol csak aludni lehet benne. olyan, mint egy menedekhaz. viszont volt melegviz, tudtunk tusolni. korrektek voltak, bar semmi kedvuk nem volt dolgozni. a hires marokkoi vendegszeretetbol casablancaban semmit sem tapasztaltunk. maga a hostel az ovaros, medina szelen volt, sokaig maszkaltunk a medinaban, ami nagyon szemetes, viszont tele van kinai cuccal.

mikor keszultem marokkoba, marokkoi ismerosok azt mondtak, hogy alig jarnak az emberek hagyomanyos viseletben. ez persze nem igaz. nagyon sokat jarnak dzsellababan, ami ferfi-noi viselet, es szinte minden no visel hidzsabot (fejen kendot). magamban megdicsertem magam, hogy gondoltam erre, nagyon meztelennek ereztem volna magam a kopasz fejemmel, nem is a kendohiany, hanem a hajhiany miatt. nincs rovid haju no marokkoban, csak az idegenek. igya hat kendo, igaz, turbannak van megkotve, ami jelzi, hogy nem vagyok muszlim, es felul zart bluiz, hosszu nadraggal, hogy ne futyulgessenek utanam.

miutan lepakoltunk, amedinan keresztul eljutottunk az uzleti negyedbe, ami teljesen europaui (na jo, kelet-europa). ennek semmi arab hangulata nincs. itt dolgoznak a gazdagok, amedinaban a szegenyek laknak, de aki varoson lakik, az nem olyan szegeny, mint a parasztok, az nagyon durva, hogy ok milyen osszetajkolt hazakban laknak, viszont minden fold meg van muvelve.

az uzleti negyedben ettunk, pizzat (nem mertunk semmi marokkoit), osszesen 56 dirhembe kerult, ami 5,6 euro, ebben volt egy pizza, 2 gyumolcsle (izagi narancsbol) es ket torok kave, nem tul eros, de finom.

aztan kerestunk egy mecsetet, amit nem talaltunk (talaltunk helyette mast), es vegul elmentunk a Hasszan II mecsethez, ami a vilag harmadik legnagyobb mecsete. kivulrol nagyon impozans, belulrol ismet csak nem gyozott meg.

probalok arabul beszelni, nem tul sok sikerrel. nem ertik meg (raccsolok), vagy nem tudom a megfelelo kifejezest. nem baj, probalkozon, sokszor kirohognek.

Gedeont mindenki megnezi, mosolyognak, megpusziljak (es mondanak valamit, gondolom, aldas, legalabb nem kopkodik meg, mint otthon).

amit vennunk kellett – (nem talalom a kettospont) wc-papir (nb. Olaszorszagban a nyilvanos helyeken nincs budifedo, csak a csesze, beszaras!!!), marokkoban sehol nincs wc-papirm viszont a budik kivetelesen tisztak, meg az allomasban is (ahol eloszor a ferfi budiba mentem be, ;s egy oreg bacsika franciaul magyarazta el, hogy melyik a noi).

ujsag rengeteg van, a foldon aruljak, de nem hoztam szotart, ezert majd csak hazulra veszek.

A Bucika remekul viseli az egesz utazast. Rgy mukk sincs, pedig bujik a foga, repult, buszozott, Afrika. eljesen indokolatlan voilt az izgalom, olyan orszag ez, hol nyugodtan hatra lehet dolni, es elvezni, hogy itt vagyunk.

marcius 25, casablanca

marcius 24, milano

milanoa repules mindig nagy elmeny, milano pedig nagyon polgar-varos, a szo igazi ertelmeben. nagyon elheto varosnak tunik. hajnali haromkor keltunk, negykor indultunk, hogy idoben kint legyunk a repteren, maga a repulout egy ora tiz perc volt. a wizzair nagyon fasza fiu volt, mert 15 kg-ot lehet a gepre felvinni, mi meg 23-at akartunk, es nem fizettetek ki a kulonbseget. csodalkoztak, hogy nincs nalunk gyermekkocsi.

a varosban nagyon meleg volt, mi meg a pesti ruhainkban. megneztuk a domot, kivulrol nagyon impozans, belulrol annyira nem gyozott meg. setaltunk kicsit a belvarosban, ettunk egy helyen, ahol atbasztak bennunket harminc euroval, mert mi voltunk a hulyek, faradtak voltunk es nem vettuk eszre.

az olaszok nagyjabol szarnak a kozlekesesi szabalyokra, de dulvan. az, hogy megallnak a buszmegalloban, es tiz percig forgalmi akadalyt kepeznek, teljesen ok.

vonatoztunk is. a vonat, amivel mentunk, nagyon szuk volt, alig fertunk el, hihetetlneul keenyelmetlen volt, arrol nem is beszelve, hogy a vonat, amire jegyet vettunk, nem indult (toroltek), es emiatt husz percunk volt atrohanni egy masik palyaudvarra, hogy elerjunk egy vonatot, amit el is ertunk, es ami negyven perc kesessel indult, es nem voltunk benne biztosak, hogy megall ott, ahol le akartunk szallni.

vagul kiertunk egy gallarate nevu kisvarosba, ami a repter alvovarosa, ahol egy – a minoseg szempontjabol kurva draga hostelbe, ahol a mama kijott ugyan elenk az allomasra, de lebaszott, hogy nem jo helyre erkeztunk, ami vegul is igaz volt, ki kit erdekelt ez akkor, csomaggal, gyerekkel, hulla faradtan. a szoba jo volt, de az agy annyira nyikorgott, hogy nem sokat aludtam. viszont volt meleg viz es rendes nyomas.

persze a casablancai gep is hajnalban indult.

marcius 24, milano

hogy minden jó legyen

Gedeonnak bújik az első foga, estére kijött a sarka. Láttam én, hogy bágyadt volt a délután, de arra gondoltam, hogy Gizus néni lefárasztotta. Remélem, nem viseli meg nagyon, eddig legalábbis nem volt semmi hiszti.

Apa jön értünk négyre (brrrr), ötre kint kell legyünk Ferihegy 1-en.

Szerintem belefértünk a 15 kilóba (schmutzig wizzair).

Na, lehet találgatni,mit hagyunk itthon.

hogy minden jó legyen

lett

Ha valaki nagyon izgult volna, annak elmondom, hogy lett fényképezőgép. Így, tipikus turistaként, megörökíthetjük majd kies élményeinket, és remélem, mindenkit, akit érdekel, tájékoztatni tudunk a túránk épp aktuális állásáról.

Mára maradt a csomagolás. Igazából én most alszom egyet (most GedeOFF), remélem, nem ébred fel abban a pillanatban, ahogy elalszom, mint máskor. Munkaneve Bucika3 (Bucika1 a macska, Bucika2 Gedeon) nagyon rosszul viselkedik, állandóan a hányásközeli állapotban tart. Annak, aki még nem tudja, elmondom: ez az az állapot, amikor iszonyúan másnapos vagy, mindjárt hánysz, de még éppen nem.

lett

az utolsó simítások

Mára maradtak. Megvettem a még hiányzó gyógyszereket, úgymint a szúnyogriasztót, ragasztószalagot, orrcseppet. Ki gondolná, hogy milyen bonyolult ilyen kis gyermeknek szúnyogriasztót venni. Nem értem, mások nem viszik a természetbe a gyermekeiket? Én még egyéves se voltam, és már vittek sátorozni, arról nem is beszélve, hogy minden nyáron a tengeren voltunk, és a romániai hotelek nem a tisztaságukról voltak híresek. Vagy csak mi vagyunk ilyen lazák, hogy esünk szét?

Vettünk neszkávét komplettával, just in case, keserűcsokit fosás ellen, pálinkát, amiből én sajnos nem ihatok, de fertőtlenítőnek jó lesz.

Holnapra maradt még a kisszappan- és szappantartó-projekt, a pénzáltás, és egy megbeszélés.

az utolsó simítások

Kencék

Mivel minden gramm számít (csak egy hátizsákot viszünk, mert nekem ugye levileg nem szabad emelni), nem vihetem el az összes kencémet, amelyekből érdekes módon mostanában valahogy kiszerettem. Egyszeren nincs időm bügyürgetni őket. Láttam az Yves Rocher-ban kis szappant, abból fogok hétfőn venni kettőt, de hol találok hozzá olyan kis szappantartót? A kis tusfürdő biztos nem lesz elég három hétre.

Fogkefe, fogpaszta
szappan (sampon nem kell, úgysincs hajam)
dezodor (először vettem Dove-ot, lássuk, milyen)
miniparfűmök
naptej
arckrém
lemosó
kendőtűk
vatta, fülpiszka
testápoló
ajakír
törülköző

Úgy gondoltam, hogy olyan holmikat viszünk, amiket lazán ott lehet hagyni, mert már nem kár értük, pl. olyan törülközőt, ami megérett a kidobásra, vagy olyan pólókat, amiért nem kár. A hátizsák nagy részét úgyis a pelenka fogja elfoglalni, amit majd elhasználunk.

Kencék

Megvan az első három szobafoglalás

Azért nagy cucc ez az internet, na. Az, hogy Európában lehet hostelt foglalni, OK, de Afrikában is lehet! Nagyon cucc, lefoglaltunk Milánóban (illetve mellette) egy hostelt, és ma lefoglaltam egyet Casablancában egy éjszakára,  kettőnknek 3156 Ft., Essaouirában pedig két személyre, tíz éjszakára 38.000 Ft. A casablancaiban van reggeli is, az essaouiraiban nincs, de ez nem is baj.

Igaz, hogy az essaouirai hotelről azt olvastam a neten, hogy elég koszos, de ezt egy kis domestossal orvosolni lehet, ha más egyébként rendben van, és közel van a parthoz. Majd meglátjuk. Csak ne legyenek bogarak az ágyban, mert attól visítok.

Megvan az első három szobafoglalás

Mennyi pénzt vigyünk?

A plauzibilis válasz, hogy amennyi van. Annyi úgysincs, amennyit el ne tudnék költeni, de hogy hozom haza a fél világot? Nem tudom felmérni, hogy mi mennyibe kerül majd. Mennyit fogunk a szállásra költeni? Mennyiből lehet enni? Nekem a kaja olcsó lesz, banán-főttojás-diétán, de na. A rántott sajt még belefér, vagy már az sem, vajon? Éhezni fogok? Kicsit izgulok, na.

Egyelőre úgy van, hogy ötszáz eurót viszünk, és közben még jön fizetés a bankkártyára. Nem tudom, igazából min lehetne spórolni, annyira nem vagyok tisztában a viszonyokal. Még sosem voltam Európán kívül.

Mennyi pénzt vigyünk?

Hova nem

A jobboldal térhódítása rémisztő. A bocskaimat, amit nagyon szerettem, már régen nem hordom. Nem hordok tarisznyát sem, se népi szoknyát, se posettát (az övre akasztható bőrtáska), se népies fehér inget. Azok a dolgok, amik korábban természetesek voltak, és semmiféle politikai tartalmat nem hordoztak, most egyértelműen jelzik, hogy hova tartozik valaki.

Nem teszek kokárdát, mióta monopolizálták. Nem megyek táncháztalálkozóra, mióta egy izé a tévében kifejtette a táncházasok politikai hovatartozását. Még akkor se nézem a Hírtévét, ha csak ott van Híradó.

És nem megyek nemzeti ünnepet ünnepelni. Nem találkozom a barátaimmal, ha politikai rendezvényre hívnak, akkor sem, ha régen láttam őket.

A szüleimmel és a testvéremmel nem beszélünk politikáról, mert minek. Templomba se járok mostanság, mert elkerülhetetlen szinte minden prédikációban a jobboldali kesergés. A volt kollégáim a fészbúkon radikalizálódnak.

Szorulok visszaa négy fal közé.

Hova nem

Oltás vagy nem oltás?

Ez volt a nagy kérdés, ugyanis megint terhes vagyok, a 8. hétben.

A nőgyógyásztól is megkérdeztem ma, aki azt mondta, hogy ő igazán nem tudja, csak annyit mondhat, hogy semmi olyant ne egyek, ami vízzel van megmosva*,és ne egyek nyers halat. Ezt alapállapotban se eszem, se semmit, amit a tenger/víz termel és halszaga van. Kivétel ez alól talán az olajos tonhal, mert annak valahogy nincs olyan átható halíze.

Az oltóközpont viszont elég világos volt: semmilyen körülmények között nem oltanak olyan terheseket, akik az első harmadban vannak, úgyhogy sült hús-hámozott gyümölcs diétán fogok élni, ami azért sem baj, mert ma megmértek, és pont tíz kilóval vagyok több, mint amennyi kellene legyek. Szerintem ebben a terhesvitamin is ludas, mert nem kifejezetten a szülés után maradtak rajtam a kilók, hanem azután híztam meg, miután már nem szoptattam. Bonyolult, mindenesetre bőven elég lesz egyszer fogyókúrázni.

Gedeont se oltják, mert egy éves kor alatt nem oltanak gyerekeket.

Egyébként Hepatitisz A-B és hastífusz kellett volna, de most ez kimarad az életemből.

Az orvos még azt is mondta, hogy vegyünk kézfertőtlenítő sprayt, az oltóközpontban pedig azt, hogy vegyünk szúnyughálót. Hát, ártani nem fog, az biztos.

*A szcientifizmusra jellemző, hogy nem ismeri a szerelmet, hanem a szexuális ösztönt; nem dolgozik, hanem termel; nem táplálkozik, hanem fogyaszt; nem alszik, hanem biológiai energiáit restaurálja; nem húst, krumplit, szilvát, körtét, almát, mézes-vajas kenyeret eszik, hanem kalóriát, vitamint, szénhidrátot és fehérjét, nem bort iszik, hanem alkoholt, hetenként méri testsúlyát, ha feje fáj, nyolcféle port vesz be, amikor a musttól hasmenése van, orvoshoz rohan, az ember életkorának növekedéséről vitatkozik, a higiéné kérdéseit megoldhatatlannak tartja, mert a körömkefét meg tudja mosni szappannal, a szappant meg tudja mosni vízzel, de a vizet nem tudja megmosni semmivel. (Hamvas Béla: A bor filozófiája)

Oltás vagy nem oltás?

Gyógyszerek

Tegnap megvettem Gedeonnak azokat a gyógyszereket, amiket felírt az orvos.

1. akut hasmenés során a folyadék és só pótlására szolgáló tasakos izé
2. lázcsillapító végbélkúp
3. heveny vagy idült hasmenés tüneti kezelésére*
4. sárgarépa-rizs-ital hasmenéses egyének részére (ebből kellene többet vennem)
5. szemcsepp
6. a bélflóra károsodásának, illetve az ez által fellépő vitaminhiány kezelésére
7. harmincas fokozatú naptej, amin kívül azt írja, hogy vízálló, belül meg azt, hogy nem, ezért minden vizzel való találkozós után újra be kell kenni a gyereket (nem hiszem, hogy fogunk fürödni az óceánban)

vennem kell még: orrcseppet, ragasztószalagot, szúnyogriasztót. Kész patika, dehát nem lehetek elég óvatos. Már így is az egész család pánikba esett, hogy mi lesz, Afrika (közben szemforgatás, stb.). Mintha a fél britt birodalom nem a gyarmatokon nőtt volna fel. És hogy hagyjuk itthon Gedeont, mert az mindenkinek jó lesz (csak Gedeonnak nem, aki még sohase volt néhány óránál többet nélkülünk, és nekem, aki végigidegeskedném az utat). Nem is tudom, hogy képzelik, hogy képes lennék nélküle elmenni három hétre. Mikor majd nagyobb lesz, nem mondom, elő fog fordulni.

Egy hátizsákkal megyünk, ami azt jelenti, hogy ha beteszem Gedeon pelenkáit, gyógyszereit, és ruháit, akkor nekünk alig marad már hely. Megegyztünk, hogy ha ruhára van szükségünk, inkább ott veszünk valamit.

*soha nem tudtam, hogy a heveny, idült és akut közül melyik melyik, mint az endoterm-exoterm, jobb-bal

Gyógyszerek

egymondatos

Az Éj Királynőjéhez nem a fekete vagy az ezüst illik a leginkább, hanem a lila. Mint ahogy a nemtommelyik impresszionista, talán Monet képén is (valaki ül valami folyó mellett, talán a Szajna) az árnyék lila. A lila félelmetes szín.

Már nem csak a cici rágja a dobozokat, hanem Gedeon is, pedig még foga sincs.

A báli ruha tíz évet öregít. Nekem már nincs szükségem arra, hogy tíz évvel öregebbnek látszódjam. Bár, ki tudja, tegnap is letegezett a postán egy fehérnép. Nem nézek ki úgy, mint egy komoly, megfontolt anyuka.

Nem tudok mit kezdeni a hajammal. Most éppen nincs is hajam. Mikor még kislány voltam, nagy vörös, göndör loboncról álmodoztam. Most már beérem azzal, hogy kezdőt kötök a fejemre, mert nincs türelmem a semmivel vacakolni. Szoktam a kendőhöz ideológiai magyarázatokat is keresni, de igazából egyik sem igaz. A kendő- kényelmes, ennyi. És néha (de csak nagyon néha) azt játszhatom benne, hogy nem is én vagyok. Szánalmas kis életprogram.

Soha nem fogom megszokni, hogy reggel fel kell kelni.

egymondatos

megjött a lonely planet!

A bookdepository-ról rendeltem, 4200 Ft.-ba került, postaköltség nincs. Két napja ezzel játszunk, mert persze könyv, ki kell olvasni elejétől végig. Minden hasznos infó benne van, amit eddig nem tudtam, pl. hogy hogyan jutunk e a Mohamed V. reptérről Casablancába, és Casablancából hogyan mehetünk Essaouirába, és onnan hogyan Marrakeshbe. Meg az is, hogy mennyibe kerül a szállás, körülbelül. Mert nincs előre foglalt szállásunk, úgy megyünk, hogy majd csak lesz valahogy. Casablanca-Essaouira 400 km, hat óra, fejenként 3500 forintnak megfelelő dirhem, és ez a drágábbik busz.

Az útiterv egyelőre a következő:

márc. 24 – Budapest – Milano, egy nap Milanoban.
márc. 25 – Milano – Casablanca, egy nap Casablancában (feltétlenül meg kell nézzem a filmet előtte)
márc. 26 – lemegyünk Essaouirába (az, hogy mennyit maradunk, nagyon függ a környezettől, az áraktól, Gedeontól)
Marrakesh – ide is menni kellene, mert ez esik leginkább útba azok körül a városok közül, amit meg szeretnénk nézni. Persze jó lenne még megnézmi Fezt, Tangiert, Rabatot, az Atlast, a Riff-hegységet és a Szaharát, de kicsi gyerekkel nem fog beleférni. Inkább megyünk két helyre, és azt megnézzük alaposan.
ápr. 13 – Casablanca – Milano, ismét egy nap Milanoban
ápr. 14 – Milano – Budapest.

megjött a lonely planet!

marokkó

most már biztos, megyünk marokkóba három hétre, márc. 24-ápr. 14 között. nyaralás, nyelvgyakorlás, pihenés. nagy a kísértés, hogy mégiscsak vigyek laptopot, bár Essaouirában, ahol több ideig leszünk, kérdéses, hogy lesz-e a hostelben wifi. Szerintem inkább nem. az ide vonatkozó bejegyzések a hellomarokko.blogspot.com-on lesznek, jobbra az első doboz, ahlan al-magrib néven.

marokkó