Turul, turul! Vulturul. (csak erdélyieknek)

Ceauşescu elvtárs megérkezik az egyszeri székely faluba, és ott meglát egy turul-szobrot. Megkérdezi a zászlóval integető János bácsit:

– János bácsi, csak nem turul ez itt maguknál?

– Mit mind turul, turul – dohog János bácsi. – Vulturul.

Van itt is a közelünkben egy turul, a nevezetes XII. kerületi szobor, amelyik ha nem lenne odaerősítve, orra bukna. Csúnya. Aránytalan. Közhelyes. Semmivel sem jobb, mint a Sztálin-szobrok, ugyanolyan ideologikus. Szerencsére le fogják bontani, írja az Index.

vulturul

Van egy másik is, ami még csúnyább: az aranyszarvas géppuskával. Mindig kell röhögjek ezen a szobron, mert legalább annyira nevetséges, mint Kolozsváron a Bocskai (románul Avram Iancu) téren található Hófehérke és a hét törpe.

aranyszarvas

Turul, turul! Vulturul. (csak erdélyieknek)

Şi eu, cu cine votez?

Alegerile europarlamentare. Nu prea am chef, dar ca cetăţean (cetăţeană?) am să mă duc. Nu prea ştiu pe cine să votez. Ştiu un singur lucru: pe cine nu. Coaliţia UDMR-Tőkés.

1. Autonomia ţinutului secuiesc. Nu cred, că secuii sunt pot să aibă mai multe drepturi ca şi alţi cetăţeni. Regionalizarea ar fi un fel de soluţie la probleme. Nu sunt sigură, că toate lucrurile s-ar rezolva, dacă banii ar rămâne pe loc, fără să facă un ocoliş la Bucureşti, dar acoperirea legală şi aplicarea legii, care previne nepotismul şi corupţia ar putea ajuta ca banii să ajungă unde trebuie. În Călaraşi la fel ca şi în Harghita.

2. Schimbarea şefilor maghiari de instituţii în judeţele secuie – ştim cu toţii, că alegera şefilor instituţiilor publice a fost (sau n-a fost?) un contract politic. Cei de la putere, pe vremuri şi UDMR-ul, şi-au împărţit scaunele între ei. Acum e la fel. Problema constă în împărţirea scaunelor be baza politică, nu etnicitatea.

3. Oamenii de la UDMR. Păi bine, sunt şi unii, care sunt de treabă, de exemplu Péter Eckstein-Kovács. Dar până când au oameni ca şi Csaba Borboly şi Tihamér Czika, nu pot să votez cu ei.

4. Problema communităţii maghiare din România – dincolo de nişte probleme, mie mi se pare, că problemele majore s-au rezolvat, sau sunt pe cale de rezolvare. A milita la Bruxelles pentru drepturile maghiarilor supuşi mi se pare cam ridiculos. Dacă noi, maghiarii ne-am vedea de treabă, am practica puţin mai mult etica protestantă (partea eticală, nu şi doar protestul), fără de-a fi în doliu continuu asupra “trecutu-ţi mare” şi de noi însumi, majoritarii ar fi mult mai înţelegători, de bună voie. Discursul public românesc s-a schimbat, nu mai e la modă să fii rasist, naţionalist, etc. La o demonstrare Noua Dreapta  sunt mai mulţi poliţisti faţă de protestari. Majoritarii tolerează că unii (mai ales cetăţeani unguri) vin în vizită cu cocarde cu Marea Ungarie. Să încearcă cineva să facă asta cu Marea Românie în Republica Moldova, dacă vorbim despre toleranţă.

5. Ultima picătură în pahar a fost un slogan de UDMR: Interes maghiar faţă de interes român. M-am săturat de politica pe baza etnică. M-am săturat că singura problemă care se ridică în campanie e: “How much do you hate Romans?”

Şi eu, cu cine votez?

Te mennyire utálod a rómaiakat?

Kell menni szavazni, bár nincs kedvem. Romániában egy darab anarcho-szindikalista koalíció sem indul. Magyarországon sem. Nem tudom, kire szavazzak, csak azt tudom, hogy kire nem fogok. Az RDMSZ-Tőkés koalícióra. Mert: 

 

1. Nem hiszek a területi autonómiában. Azt gondolom, hogy a decentralizációra kellett volna jobban odalépni. Azt gondolom, hogy a székelyeknek ugyanannyi joguk van román állampolgárként, mint bárkinek. Azt gondolom, hogy Romániának jót tenne, ha helyben döntenék el az ügyeket, ugyanakkor törvényekkel (és azok betartásával) kellene a nepotizmust megakadályozni, ami a helyi ügyek egyik legnagyobb kerékkötője. 

2. A székelyföldi tisztségviselők leváltásának kérdése – egyáltalán nem tartom jogosnak, hogy az RMDSZ ezzel kampányol. Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar tisztviselők versenyvizsgája, és a posztok elfoglalása – még ha papiron pártfüggetlen volt is – politikai alku eredménye. Az elmúlt választáskor a magyar tisztségviselők ugyanúgy kerültek az intézmények élére, ahogy most a románok. Ahhoz, hogy az RMDSZ hitelesen tiltakozhasson a leváltásuk ellen, nem ártana, ha maga is tisztességesen játszana – ami a politikában elképzelhetetlen, főleg itt a Balkánon. A tisztségviselők leváltásának cirkusza egyrészt erősíti az etnikai konfliktust, amit csendesíteni kellene, másrészt csak a koncon való marakodásról szól. Ugyanakkor azt gondolom, hogy talán jobb is a székely megyéknek, ha román a tisztségviselőjük: az egyformán utálhatja mindenki, viszont nem intézhet el vele bizonyos kényes dolgokat sógori alapon. 

3. A politikusok – vannak az RMDSZ-ben hiteles személyiségek, Eckstein-Kovács Péter, például. De vannak benne borbolycsabák és czikatihamérok is. És az, hogy egy szervezetben ilyen emberek tényleges hatalomhoz juthatnak, mindenképpen taszító. 

4. Szerintem az erdélyi magyarság ügye – néhány kivételtől eltekintve – többé-kevésbé kielégítően meg van oldva. Azon dolgozni az EU-ban, hogy ezt megoldják: hát, erre én nem tudok szavazni. A román közvélemény az utóbbi időben sokkal engedékenyebbé vált, ami a magyarokat illeti. Próbálna csak meg valaki Moldáviában Nagy-Romániás karszalaggal mászkálni. Ha kevesebbet hőzöngene az erdélyi magyarság, és kevesebbet sajnáltatná magát, sokkal többre lehetne menni, mint a kardunkbadőlő nyafogással, hogy minket senki nem szeret. 

5. Magyar érdek vs. román érdek – ez a választási hirdetés kiverte a biztosítékot. Ha addig éreztem is kísértést, hogy engedjek a régi szavazógépes beidegződéseknek, ez mindenképp felkapcsolta a lámpát. Elegem van az etnikai alapú, érzelmi politizálásból. Elegem van a hazafias szólamokból, és abból, hogy a másként gondolkodókban lelkiismeret-furdalást keltenek. Elegem van abból, hogy két évtizede mással se kapmányolnak, csak azzal, hogy “Te mennyire utálod a rómaiakat?”

Te mennyire utálod a rómaiakat?

TIFF 2009

Ez az első év, amikor végigülöm az egész TIFFet. Ehhez persze az kellett, hogy a 19 vizsgámat két részre osszam: felét előtte, felét utána kell abszolválnom. Ebből olyan helyzetek adódnak, mi szerint három vizsgám is van egy napra betéve. Volt olyan négy napom, hogy hét vizsgám volt. De nem erről akartam. 

Hanem a TIFFről. Igazából nem filmeket nézni jöttem, ez csak járulékos. Persze láttam néhány jó filmet is, a fontosabbakat le is töltöttem. Inkább az embereket, a ruhákat figyeltem, mászkáltam Kolozsváron, újraéltem, hogy milyen kolozsvárinak lenni. Megint majdnem találkoztam Nándikával (izé, kínos ez, de nem tudom eldönteni, hogy Nándika volt-e, vagy sem, ő meg rámnézett, és nem reagált, úh. valószínűleg nem, de ha Nándika, mégis te voltál, hát bocs), sajnálkoztam, hogy  az a blogger-hangulat, amitől olyan jókat söröztünk együtt, mára valahogyan elveszett, ezt mindig utáltam különben, hogy ha az ember nincs Kolozsváron, akkor már teljesen elfeledkeznek róla, már nem is számít. 

 

 A kedvenc filmjeim a következők, nincs sorrend, csak ahogy eszembe jutottak: 

1. The Chaser

the chaser

Olyan akciófilm, amiben nincs autósüldözés, a főhős is kibaszódik, a tettest elfogják a film elején, de aztán kénytelenek elengedni, amelyben a rendőrség ugyanolyan kétbalkezes, mint a rendőrviccekben, a másik főhős meghal, de ebben a halálban semmi katarktikus nincs (nincs értelme nekije), megdobálnak egy polgármestert, sokat verekednek benne, de semmi keleti tánc-harcművészet, ha odaütnek, az fáj is, van benne nagyszájú kislány (mint a Leonban), kegyetlenség (elvégre koreai film), és egy jó, nagyon feszes, végig izgalmas történet. 

 

2. A complete history of my sexual failures

 

a complete history

 

Ez a film nagyjából arról szól, hogy a rendező fickónak miért nem áll fel a farka. Mindamellett, hogy erről a kérdésről roppant izgalmas dolgokat tudunk meg (főleg egy nőnek izgalmasak), azt is láthatjuk, hogy főhősünk hogyan próbálkozik, hogy mégis sikerüljön neki. Amíg mi szerencsétlenkedésein szórakozunk, addig néhány fontos tanulságot levon. Talán ez a leginkább “európai” film az összes közül, ez az, amiben minden poén működik. 

 

3. Bahrtalo!

 

bahrtalo

Ez a film teljesen erdélyi. Minden, amit szeretünk és utálunk az erdélyi egzisztenciában, benne van. Szóviccek, szivatások, nemzetiségek, dzsentrizmus, kóolozsvári hangsúly, csencselés, népzene, carpediem. 

 

4. Amintiri din epoca de aur (Emlékek az aranykorból)

 

amintiri din epoca de aur

Ezt szeretem én Romániában: ezek az emberek tudnak nevetni magukon. Ez a közös a mostani idők román filmjeiben: ez a sajátos humor. Hat történet a kommunizmus urban legendjeiről: hogyan halad át az ország első embere egy kis falun, miközben a falu egész vezetősége részegen ringlispilezik, hogyan lehet plombált (lezárt) tyúkszállító kocsiból tojást lopni, hogyan lehet Daciat venni üres üvegekből, hogyan robban fel a disznó a blokkban, hogyan kerül kucsma Ceauşescu fejére, és hogyan lehet túlteljesíteni az analfabetizmust felszámoló “ötéves tervet”. 

 

5. Country teacher

country teacher

Egy teljesen emberi történet egy olyan emberől, aki problémákkal küzd. Semmi pózolás, semmi nyál. Szerintem azért teljesítmény ez a film, mert teljesen közhelyes témákat sikerült közhelyek nélkül elmesélni. 

 

6. La nana

la nana

Ezt a filmet azért szerettem, mert arról szólt, amiben én is hiszek: soha nincs késő arra, hogy az ember megváltoztassa a rossz beidegződéseit. Lehet egy undok negyvenes vénkisasszonyból mosolygó vidám, szép nőt csinálni, és még csak szerelem se kell hozzá. Csodák persze ebben a filmben sincsenek, de a végére elkezdődik valami.

TIFF 2009

a kísérlet

Tegnap kísérletet végeztem az emberek megfigyelőképességével kapcsolatban. Reggel vettem egy Vero Moda nadrágot az egyik kedvenc kolozsvári turkálómban, majd két film között (közben TIFF) elmentem egyet szoláriumozni, és a hosszú drapp egyenesszabású vászon Kenvelot fekete csíkos pakisztáni (amelyiknek lóg a segge) térdnadrágra cseréltem. A cserét senki nem vette észre, egészen addig, amíg elfogyott a türelmem, és szóltam.

a kísérlet