miért nem lehet

egy újságírnak megtanulni, hogy a külföldi neveket hogy ejtik helyesen? Ha ő nem tudja, miért nem kérdezi meg? Valamelyik nap hallottam, hogy Padis (Pádis helyett, a románban nincs a), Roosevelt az Rúzvelt, nem Rózevelt (nem német volt), Kadhafi pedig al-Kazzáfi, névelővel (mert nem családnév, hanem törzsnév), lágy z-vel, hosszú á-val.

nehéz ez a magyar nyelv, avagy összeszavakat a keverem

Van egy tanárom, aki egyiptomi származású. Már harminc éve itt él Magyarországon. Értem én, na, hogy nehéz a magyar nyelv, de harminc év után nem lenni tudatában annak, hogy a nem helyesen ejtett szavak galibát okozhatnak, hát ez már kissé kínos, és elég nehezen követhető. Meg különben is hogy várja el valaki, hogy összerakjak egy helyes arab mondatot, amikor ő maga nem tud elmondani egy mondatot magyarul úgy, hogy abban ne legyen hiba?

A mai termésből:

- vödrös szoknya (fodros)

- elvesztette a vonalat (fonalat)

- vesztes vagy jösztes

helyesírási szégyenfal

diszklémer

Ha ács vagy, de nem tudod a különbséget a kalapács és a fúró között, keményen megszívod. Attól, aki szöveggel foglalkozik, elvárható, hogy a munkaeszközét, a nyelvet jól ismerje és helyesen használja. Ehhez képest sokszor látok ordító helyesírási hibákat újságokban, blogokban. Olyan ez, mintha egy repedt nyelű fejszével próbálna valaki fát vágni. Ide gyűjtöm a legkirívóbb eseteket, mellette pedig szerepel a dátum is (mert hátha az illető közben kijavítja).

Én Istenem, az idő,hogy elszaladt – nem, ez az az eset, amikor a hogy elé nem teszünk vesszőt. viszont szóközt meg igen. 2009. okt. 21.