ha az istenérves

vitában állást kellene foglalni, akkor én valószínűleg a negatív teológiát képviselném. Istenről önmagában véve semmit nem lehet állítani, a nyelv nem alkalmas a kifejezésére, semmi, ami véges, nem alkalmas arra, hogy befogadja a végtelent. Ebből a szempontból úgy tűnik, hogy ez egy mennyiségi probléma.

Amit Istenről állíthatunk a kijelentés(ek) alapján, az nem magáról Istenről való állítás, hanem az emberekhez való viszonyáról, ami nem azonos Istennel. Isten nem azonos a tulajdonságaival, teljesen más módon létezik, mint a teremtmények. Jelen pillanatban itt tartok.

legyártottam

tegnap este a mai vizsgához (mármint amit én tartok) a tételeket. Száz pont, 61-től kettes. Úgy állítottam össze, hogy legyen köztük könnyű, kevésbé könnyű és nagyon nehéz kérdés, az ötösért. De igazából nem tudom felmérni, mi az, ami nehéz, úgyhogy a két véglet között bármi lehet.

Emellett ablakot pucoltam, átültettem a fikuszt, és fürödtem egy órát egy pohár pezsgő társaságában.

Hát igen. Feladtam a tegnap. Inkább kérem az egyest.

a cél: a kettes

Na de most komolyan: 17 oldal arab szöveg holnapra (tegnap kaptam meg), meg két könyv.

Lehet ezt abszolválni? Nem. Kellett ez nekem? Igen. Panaszkodok? Persze. Van ennek így értelme? Nem sok. Tudok rajta változtatni? Nem. Teendő: túlesni rajta a lehető legkisebb presztizsveszteséggel.

a helyzet fokozódik!!!

pénteken már nem a bilokalitás, hanem a trilokalitás a feladat. Kedves szentek, teleportálók, hologrammok, science-fiction-kedvelők, meg kellene ám oldani ezt a problémát. És a két konferenciáról, amin ott kellene lennem, nem is beszéltem. AHL, itt a vizsgaidőszak.

a korai kelés arra

mindenesetre jó, hogy haladjak a soros dolgaimmal, ma reggel a következő félév lecketervével, amit ma estig kell leadni. Ezt tehát kihúzhatom a meglehetősen hosszú listáról, amit a teendőimről vezetek. Ma meg kell írnom egy konferencia-előadás anyagát, holnap a konferencia, pénteken vizsgáztatok és vizsgázom (ugyanabban az időben, valahogy szert kell tennem arra a képességre, hogy két helyen legyek egyszerre). Össze kell állítanom a teszteket a vizsgára. Ki kell olvasnom három könyvet. Azt semmiképp nem lehet mondani, hogy unatkozom.

vizsganaptár

1. Bibliai kánon és kabala – május 25

2. Ókori Mezopotánia – május 31

3. Klasszikus arab szövegek 2 – június 18

4. Középkori teológia és filozófia – június 19

5. Filozófiai etalon-vizsga – június 27

6. Néprajz és arab irodalom -

7. Buddhimzus Tibetben -

8. Latin szövegolvasás -

9. Moldvai csángó népi vallásosság -

az efélévi filozófia-vizsgám

1. F. Bacon, Novum Organum I. rész Budapest: Nippon, 1995. 7-93. o. (vagy más kiadás).

2. Descartes, Elmélkedések az első filozófiáról Budapest: Atlantisz: 1994. 25-108. o.

3. Descartes, Értekezés a módszerről Budapest: Ikon, 1992. 15-79. o.

4. Hobbes, Leviatán: 1-18., 21, 26., 29-31. fej. (bármelyik kiadás)

5. Locke: Értekezés az emberi értelemről (Új kiadás) Levél az olvasóhoz; I. könyv: Bevezetés, 1-3. fej., II. könyv: 1-2, 5-9, 11./1-11, 12, 22-24, 26, 32; III. könyv: 1-6, 9-11; IV. könyv: 1-2, 5, 9-11, 15-21. Budapest: Osiris, 2003.

6. Leibniz: Metafizikai értekezés, Monadológia, Budapest: Európa, 1986. 5-56, 305-326. o.

7. Berkeley, Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről 1-107. § in: Budapest: Gondolat, 1985. 147-240. o.

8. Hume: Tanulmány az emberi értelemről I – VII., XII. rész Budapest: Magyar Helikon, 1973. 5-120., 230-258. o. (vagy más kiadás)

9. Hume: Értekezés az emberi természetről II. könyv, I. rész, 4., 7. szakasz; III. könyv I. rész 1., 2. szakasz. Budapest: Gondolat, 1976. 379-382., 394-399.,  623-648. o.

nah

végigolvastam 26 esszét, amit a modern iszlámról írtak az én órámra, és összességében nagyon meg vagyok elégedve. Vannak köztük kiemelkedően jók, jók, és egy-két gyengébb, de alapvetően az összbenyomásom nagyon pozitív. A negyven emberből, aki felvette az órát, tizenhárom dolgozott rendszeresen, ez nagyon jó arány, pedig sokat kellett olvasni, és rendszeresen olvasónaplókat kellett írni. A beszélgetések jók voltak, a vita is, és én nagyon élveztem tanítani. Teljesen világossá vált, hogy hol vannak a hiányosságaim, mi az, aminek részletesebben utána kell olvasnom, és van olyan terület is (a metafizika), ahol sokkal többet kell tudnom, hogy a magyarázatok igazán jók legyenek.

Az óra hatására elkezdtem komolyabban foglalkozni a hadíszokkal, és hihetetlen kincsekre bukkantam.

Szóval mindenkinek köszönet, aki ebben a nagyon izgalmas szellemi kalandban részt vett.

mai lista

megint csak a legszükségesebb

1. jegyzet-gépelés – ez megvan

2. könyvtár

3. magdalénák holnapra

4. latin-fordítás

5. reformáció-olvasás, szerencsére csak egy fejezet – ez megvan

6. arab-fordítás, begépelés, stb. , a mai penzum

mai teendők

szigorúan a legszükségesebbekre korlátozva

1. arab fordítás – megvan a mai penzum

2. jegyzet-gépelés – holnap reggelre marad

3. Reformáció-olvasás – mindjárt megvagyok

4. latin-fordítás (meg kellene kérdezni, hol tartunk) – holnap reggel

5. takarítás – nyáhhhhh

(be fogom fejezni? Nem.)

 

Viszont megfestettem a hajam, főztem rendelt pizzát, és elolvastam csomó hadíszt.

 

hagyományozta Abdullah

A Prófétával, Isten tegye őt áldottá és adjon neki üdvösséget, sétáltam Medina egy mezején,  és ő botra támaszkodva járt. Elhaladt egy csoport zsidó mellett, akik egymás között beszélgettek. Egyesek azt mondták:

- Kérdezzétek meg őt a lélek felől. – Míg mások azt:

- Ne kérdezzétek meg.

Végül megkérdezték, és a Próféta ott állt, a botjára támaszkodva, én pedig a háta mögött álltam és azt gondoltam, hogy isteni ihletés alatt van. Aztán azt mondta:

- Amikor megkérdeznek téged a lélekről, mondd: A lélekről való tudás az én Uramnál van. És ebből a tudásból nektek oly kevés adatott!

Mire a zsidók azt mondták maguk közt:

- Nem megmondtuk, hogy ne kérdezzétek meg?!

(Sahih Buhari 9,93,548)

ma elolvastam

183 hadíszt, megírtam belőle egy dolgozatot, miközben az egyik laptopon megy a net, a másikon a word. Nem könnyű! De szinte teljesen befejeztem, csak egy harmadikon be kell illesztenem a végére az internetes hivatkozásokat. A harmadikon beletettem az internetes hivatkozásokat, itt viszont nem mentek a speciális karakterek. Ezután visszatettem arra, ahol van word, hogy nyomtassam ki, de safe módban erre nem hajlandó. Csináltam belőle pdf-et, de azt sem volt hajlandó. Így a pdf-et áttettem a másik gépre, mert azon működik rendesen a pdf-reader, és kinyomtattam. Akkor most alszom, holnap este van a határidő.

Vakációs lista

Mivel beköszöntött a húsvéti vakáció, újabb lista készült arról, hogy mit is kell nekem csinálni. Persze, tudom, hogy ez rajtam kívül másokat nem nagyon érdekel, de mivel ez a blog jegyzetfüzetként is működik, ezért ide írom. Eleve tudom, hogy esélytelen lesz teljesíteni, de akkor is. Nahát.

1. Lefordítani egy 30 oldalas arab szakszöveget. Ez a legeslegeslegfontosabb.

2. Tavaszi nagytakarítás.

3. Háziolvasmányok listája:

a. Korai egyház

  1. Henry Chadwick, A korai egyház.  - ez megvan
  2. Ariszteász-levél.
  3. Augustinus, A keresztény tanításról, III. könyv
  4. Jakab ősevangéliuma
  5. János-apokrifon
  6. Tertullianus, Krisztus testéről
  7. Kelszosz, Igaz szó – ez megvan
  8. Origenész, Alapelvek
  9. Hermász, A pásztor
  10. Athanasziosz, Az Ige emberré válásáról
  11. Hitvalló Maximosz, Müsztagógia
  12. Hitvalló Maximosz, Fejezetek a szeretetről – ez megvan
  13. Jean Meyendorff, Krisztus az orthodox teológiában
  14. Római levél – ez megvan
  15. Didakhé – ez megvan
  16. Apostolok Cselekedetei 7. fejezet – ez megvan
  17. A törzsek származásáról avagy a kincsesbarlang – ez megvan
  18. Athenagorász, A halottak feltámadásáról – ez megvan
  19. Nüsszai szent Gergely, A lélekről és a feltámadásról és Nagy keteketikus beszéd
  20. Szent Ágoston, Isten városáról

b. Középkori teológia

  1. Porphüriosz, Eiszagogé
  2. Boethius, A filozófia vígasztalása
  3. Canterbury Szent Anselmus, Proslogion
  4. Petrus Abaelardus, Etika
  5. Petrus Abaelardus, Szerencsétlenségeim története
  6. Aquinói Szent Tamás, A létezőről és a lényegről
  7. Aquinói Szent Tamás, Az értelem egysége
  8. Aquinói Szent Tamár, A világ örökkévalósága
  9. Aquinói Szent Tamás, Kommentár Arisztotelész Hermeneutika című művéhez
  10. Az 1277-es párizsi elítélő határozatokról

c. Reformáció

- itt haladnom kell a könyvvel, és bele kellene fognom újra az Institutio-ba, legalább a három legfontosabb részt, a keresztséget, az úrvacsorát és a predestinációt fel kell frissítenem

d. Mert érdekel

  1. Borbély Gábor, Civakodó angyalok
  2. Owen Chadwick, A reformáció
  3. Jacob Taubes, Nyugati eszkhatológia

ha majd egyszer bekövetkezik

és igazi egyetemi tanár leszek (lehet erre fogadni, hogy bekövetkezik, vagy sem), akkor fogok tartani egy olyan szemináriumot, ahol a téma Hamvas Béla és Emil Cioran lesz. Micsoda izgalmas szellemi kaland lenne összehasonlítani őket, úgymond párbeszédet generálni kettejük között, már ha lehetséges. Eddig is nagyon szerettem mindekettejüket, de most, hogy Ciorant olvasok (megint), még sokkal izgalmasabbnak tűnik ez a kérdés.

Kedves Olvasók!

Ebben a félévben megint lesz egy órám, ami lelkileg nagyon mélyen fog érinteni (Reformációkori hitviták), bár nem pont úgy alakult, ahogy eredetileg én szerettem volna, ami azt jelenti, hogy nem fogok az órán nagy szerepet vállalni, mint ahogy tettem az első félévben, mert ahhoz túl sokan leszünk, a téma túl személyes, és én túl sérülékeny vagyok ebben a kérdésben, és mert nem fogok annyiszor és olyan hosszan szóhoz jutni, mint ahogy szeretném nem akarom elnyomni a többieket.

Így tehát szükséges, hogy legyen egy fórum, ahol megbeszélhetem saját magammal a felvetődött problémákat, reflektálhatok a könyvre és az órán elhangzottakra. Ez azonban lehet, hogy túlmegy ennek a blognak a keretein, és talán érdemes volna átköltöztetni a repülő szőnyegre, bár azt meg akartam volna óvni a személyes témáktól. Ebben a témában azonban számomra elegyítetlenül összekeveredik a kettő, van bennem igény a tudományos távolságtartásra, mégis-mégis sírás lesz a vége. Ezért benneteket, akik rendszeresen olvastok, megkérdezlek: Mi legyen?

ma megtartottam

az első egyetemi előadásomat. Nagyon fostam az elején, hogy milyen lesz, ez azért mégsem egy alsó tagozatos vallásóra vagy konfirmáció-előkészítő, ahol azért nagyon magabiztosan mozgok a témában. Itt sokkal erősebb a kontroll, és sokkal feltűnőbb, ha bakizik valaki. Mármint én.

Azt hiszem, hogy kicsit összeszedetlen voltam, és kaotikus, és úgy tűnt, hogy a vége felé, mire szerencsésen túljutottam a technikai információkon, már elkezdtek unatkozni. Egy adott pillanatban komolyan megfordult a fejemben, hogy nem jót tudom Ábrahám két gyerekét (a nyilvánvaló dolgokkal gyakran van így), aztán hazaérve gyorsan leellenőriztem, hogy mondtam-e nagy hülyeséget. Azt hiszem, nem. Remélem.

Annak azért örülnék, ha valamelyik tanárom bejönne hospitálni, és megkritizálna, de erre valószínűleg nem fog sor kerülni.

az első tantárgy evör

amit még az első óra előtt feladok, egy középkori latin szövegolvasás gót betűkkel. A nyelvtanja és a szókészlete nem olyan nehéz, de a teljesítőképességem itt elérte a határt, amit nem akarok túllépni. Mivel az óra nem kötelező (csak nagyon hasznos lenne, ha tudnék gót betűket olvasni), és 42 kredit elég a vallástudományon, mert úgyis ott lesz mellette a doktorin a két szövegolvasás plusz a tudományos munka, és az óra különben is hétfőn reggel 8-kor kezdődik, a stréberségemen és kíváncsiságomon kívül semmi nem szól mellette.

megkezdődött

a második félév. Ülök az ágyban (egyelőre nincs íróasztalunk), és Bukhárit, Breváriumot és Parmenidészt fordítok. A hétfői napom brutális lesz: két latin, egy görög és egy arab szövegolvasás, és két előadás. Miért van az, hogy mindenki hétfőn akar órát tartani?

mai kirándulás

Egy jegyem hiányzott még csütörtökön. Írtam a tanárnak, hogy mi lesz, hétfőn le kell adni az indexet, mert határidő. Semmi válasz. Írtam még egyszer, erre beírta az etr-be, de nem válaszolt, hogy mikor írja be. Szombaton írtam a tanszékvezetőnek, hogy tudom, hogy nem az ő dolga, de nekem kell a jegy, a kolléga úr nem válaszol.

A tanszékvezető azt mondta, hogy hétfőn ugyan nincs Pesten, de vasárnap a Nyugatiban beírja. Mondom: ok.

Erre visszaír az első, hogy akár be is jöhet hétfőn 9-re, és beírja, visszaírok, hogy ott leszek kilencre. Lemondom a tanszékvezetőt, örülök. Lemondom az apámat a költözéssel.

Ma reggelaz egész családdal összeveszek, hogy igyekezzenek, nekem kilencre ott kell lennem. Kilencóra nullanullakor ott állok a titkárság előtt, semmi. A teljesen üres épületben várok fél órát. Hosszas keresgélés után megtalálom a könyvtárosnőt, aki megtalálja a telefonszámot. Felhívom. Beteg, úgy gondolta, hogy nem jön be. Mondom: jó, akkor én viszont elmegyek hozzá, mert jegybeírás (lassan mondtam).

Elmentem a minuszhúszban az Isten háta mögé. Szétfagytam. Beírta. És még csak nem is tűnt betegnek. És kocsija is van. És mi ma költözünk is. És én tényleg beteg vagyok, mennek a hangyák a fejemben.

Az Isten háta mögül visszabumliztam az Astoriához, leadtam a doktoris indexem. Az MA-s félfogadás csak egytől volt. Elmentem, ittam egy teát. MIre visszamentem, ott voltak a kismilliók. Álltam egy fél órát sorba, majd a hangok azt mondták a fejemben, hogy inkább menjek haza.

Királyság nagyon egyetemi tanárnak lenni, ha az ember még azt sem kell elvégezze, amiért megfizetik.

 

A legdöhítőbb mégis az ebben az egészben, amikor nem válaszolnak az emailekre.

muramisten

de fáradt vagyok! (Úgy kell nekem!)

Mert egy hülye sztahanovista vagyok, azért. A végső mérleg még nincs kész,  mert egy óra elmaradt, két másik meg nincs beírva, illetve nem tudom, hogy a dolgozatomat elfogadják-e. De jelen pillanatban így áll a helyzet:

felvett kredit: 79

hagyományos átlag: 4,92

korrigált kreditindex: 7.76.

A mai nap a pihenésé.

 

na mit húztam? na mit?

ugye, hogy Kantot. Meg Husserlt. Jézusom. Eh, mindegy, átmentem, nem is ez a lényeg. Most annyira fáj a fejem, hogy robban szét. Még kell egy szemináriumi dolgozatot írjak Arisztotelész lélek-elméletéből, és aztán vége ennek a félévnek.

A kreditindexem most 8.1, és még nincs minden beírva. Az átlagom most 4,91. Szóval minden egyéb ellenére, meg hogy elbénáskodtam azt a mai vizsgát, akkora az arcom, hogy muszáj nagyobb lakásba költözzünk.

még csak nem is

túlzok nagyon, amikor azt állítom, hogy Kantból az ésen és a ponton kívül nem sokat értettem. Biztos az én készülékemben van a hiba, de alighanem egy Ming-kori kínai kéziratból is kb. ugyanennyit értenék. Ami szánalmas, mivel holnap ebből vizsgázom.

Tegye fel a kezét, aki érti Kantot.

Isten léte

annyira valószínű, mint egy háromszögé (mondja Descartes). Mindenki tudja, hogy van olyan, hogy háromszög, de mutasson nekem bárki egyet is. Következik-e ebből az, hogy Isten elgondolható, de csak mint elgondolható létezik? Mert Anselmus úgy érvel, hogy lehetetlen, hogy a lehető legnagyobb csak elgondolhatóként létezzen. (De mi van a brubruval? Az is elgondolható, mégsem létezik. – mondja erre Gaunilo)

Logikailag lehetetlen, hogy Isten, ha elgondolható, a valóságban is ne létezzen. De mi van akkor, ha a logika szabályai nem alkalmazhatók Isten létére?

Descartes viszont

meglepően olvasmányosnak bizonyult. Itt pontosan le lehet mérni, hogy mekkorát változtam négy év alatt. Mikor elsőéven Filozófiatörténetből Descartes-ot tanultuk, világosan emlékszem rá, hogy mennyire untam.

És Platón állama is nagyon izgalmas, amin én is felette igen meglepődtem. Ha vannak itt filozófusok, segítsetek nekem megoldani a problémát:

 

Platón a Nap-hasonlattal magyarázza az idea-tant. Azt írja, hogy ahogy a Nap nem keletkezik, de a látott dolgok keletkezését biztosítja, ugyanígy a megismerendő dolgok nemcsak megismerhetőségüket nyerik a jó ideájától, hanem létüket és lényegüket is, noha a jó maga nem a lét, hanem fölötte való.

Namármost ha az előfeltevés nem igaz (a Nap ugyanis keletkezik, a hidrogén és a hélium csinálnak ott valamiket), akkor hamis-e a következtetés, hogy a jó nem keletkezik? Mert ha az arisztotelészi logikával vizsgáljuk, akkor hamis a következtetés, a igaz az, hogy hamis premisszából nem lehet igaz következtetést levonni.

Értem én, hogy ez nem egy szillogizmus, hanem egy hasonlat, de akkor is.

nem gondoltam volna

hogy Nietzschét ennyire unni fogom. Most készülök a filozófia-történet vizsgámra, és sok más egyéb mellet a Történelem hasznáról és káráról c. esszéjét is el kell olvasnom. Viszont Tatár György bevezetője a kötethez kiváló.

Azokat a könyveket, taulmányokat szeretem igazán, amelyek gondolkodásra ösztönöznek. Nietzsche problémáját valahgy nem tudom átérezni, egyáltalán nem kelt bennem semmiféle visszhangot. Elolavsom, persze, mert vizsgázni kell belőle, de egyelőre ennyi.

megjelent a kötet

amelyben én is szerepelek, itt olvashatjátok:

 

The Chair. Visual Encounters with Power / Székek: Vizuális találkozások a hatalommal

 

Köszönet Kövi Sárának és mindenkinek, aki ebben részt vett, hogy ilyen szép könyvünk lett.

nem könnyű

összeállítani a következő féléves órarendem. A tanárok jelentős része hétfőn délelőtt, szerdán délelőtt és csütörtök délután akar tanítani, ami lehetetlenné teszi azt, hogy felvegyem mindazokat az órákat, amelyekre szükségem van, mert minden ütközik mindennel.