dada kategória bejegyzései

ambivalens

érzéseim vannak ezzek a balesettel kapcsolatban, ami azért is bal, mert a bal lábammal történt.

Igen, egyrészt zavar minden olya helyzet, amikor nem tehetem meg a kötelességem, mint például most, hogy minden pakolást, cipelést, takarítást más kell megcsináljon helyettem. Igen erős bennem a kötelességtudat, és nincs szükség semmi különösebb egyéb motivációra, mikor azt érzem, hogy ez nekem kötelességem, akkor hajlandó vagyok alkalmazkodni, áldozatokat hozni, és megelégedni a jól elvégzett munka gyümölcsével.

Másrészt nagyon jól esett két napig semmit se csinálni, a sztahanovista kálvinista etikát szabadságra küldtem két napra, amihez az is hozzájárult, hogy a könyvek nagy része már az új lakásban van, én meg még a régiben, és bár jó lett volna ez a kényszerpihenő arra, hogy egy kicsit előre dolgozzak, a felfordulás miatt ez mégis elmaradt. Így gond nélkül honfoglalóztam egész nap, és olvastam történelmi kalandregényeket. Kicsit arra az időszakra emlékeztetett, amikor nyolchónapos terhesen ágyban ültem, és annyira nem is bántam.

Persze Gedeonnal kapcsolatban is vannak lelkifurdalásaim, mert most a szüleimnél marad, még a jövő héten is, mert egyelőre képtelen vagyok utána ugrálni. Az a félelem ugyanis, hogy nem szeretem jól, vagy nem szeretem eléggé, mindig ott lappang a tudatom mélyén, mert persze, ezt is szeretném jól csinálni, de csak húsz év múlva fog kiderülni, hogy jól csináltam-e.

a térdem

lassan akkora, mint egy dinnye. Nyitnom kellene egy külön mappát a sérüléseknek. Pedig annyira vigyáztam a térdemre, amióta hat éve a Retyezát gerincén megrándult, és úgy kellett lejönnöm sérült lábbal a Bucura-tótól.

És persze a költözés kellős közepén. Jajjjj.

végül a következőket

vettük:

kihúzható kanapé – narancssárga

dohányzóasztal

6 likőröspohár

6 vizespohár

játszószőnyeg

két adag sín alagúttal

vizeskancsó – türkízkék

két csomag zöld szalvéta

kislámpa piros

rattan fotel piros kispárnával

wok

laptoptartó

 

amit nem vettünk, pedig kellett volna:

tányérok

tálak

portörlő

ma először

úgy megyünk majd az IKEÁba, hogy pénzünk is van vásárolni. Gedeonnak kell ágy, és valószínűleg olyant veszünk, ami kihúzható kétszemélyes, hogy amikor a drága család látogatóba jön, vagy csak átutazik és nálunk alszik, akkor ne a földön aludjanak. emellett szeretnék egy dohányzóasztalt, amit varródoboznak használnék, meg láttam zöld-szürke tálakat, amiből szintén hiányom van, Géza akar egy fonott karosszéket, Gedeon meg kap még egy adag sínt, vonatot, és alagutat is hozzá. meg egy játszószőnyeget. kell még két laptoptartó, hogy ágyban tudjak netezni.

a gyöngyiség, mint szubsztancia

előzmény 1:

- Gyöngyi, olvassa!

- Csilla, tanár úr.

- Nem baj, Gyöngyi, veszek magának egy malacot.

(PTI, tizenegy évvel ezelőtt)

előzmény 2: egy hét alatt kétszeri legyöngyizés, két különböző tanár által.

előzmény 3: egyéb legyöngyizések.

Lehet ebben valami szubsztanciális, fundamentális, hogy ennyire különböző emberek, ilyen különböző időszakokban. Ez a gyöngyiség szubsztanciája, csak azt kellene még tudnom, hogy ez pozitív, vagy negatív minőség, bár. Akár mindegy, nem szeretem a Gyöngyi nevet, boldogan megszabadulnék tőle, meg is kellett volna tennem, ha a Sipos nem okozna olyan borzalmas mássalangzótorlódást és több órás hivatali sorbanállást.

Nem ver az Isten

bottal, csak tudnám, mit követtem el ellene már megint. Aki régebbről ismer (ilyen szerencsére nem túl sok van), az tudja, hogy milyen rendetlen voltam középiskolás koromban, hazamentem a bentlakásból pénteken, kihánytam a cuccaim a szoba közepére, az egész hátizsákot, és vasárnap onnan szedtem össze. Képtelen vagyok rendet tartani, komolyan. Sok szülő, nagymama, nevelőnő és szobatárs próbálkozott a megnevelésemmel, majd csalódottan feladták.

Az egyetemen, mikor már abban a helyzetben voltam, hogy választhattam szobatársat*, az volt az első (és nagyából egyetlen) kikötés, hogy az illető ne legyen rendmániás. Persze aztán volt úgy is, hogy az illető az év elején még nem volt az, de összejött a nagy ővel, és az lett. Hát nem is laktunk együtt a következő évben.

 

És akkor most itt van ez a gyerek, meg ez a kis lakás, és napjában háromszor rendet kell raknom, hogy lehessen itt létezni (így sincs rend, csak na). Hát mit vétettem én?

 

*Mikor nem választhattam, akkor olyan lánnyal laktam együtt, ami a párnája alá dugta a kaját, hogy nehogy megegyük.

nehogy azt gondoljátok

bárki is van a net túlsó végén, hogy sikerült egy nap alatt befejezni, egyrészt, mert (dög lusta vagyok) unalmas dolog a könyveket egyenként leporolni, másrészt mert közben minden egyebet csináltam. Nem lesz ez meg már sose. Áh, az ablakokat muszáj lesz lemossam, azt télen nem lehet.

ma végre

hogy nem fáj annyira a fülem, hogy erős késztetést érezzek arra, hogy lefeküdjek, nekifoghatok a takarításnak. hála a vízszerelőknek és a szomszéd néninek, amit a múlt héten csináltam, szart se ér, minden poros, újra kell kezdenem az egészet. nem értem, hogy a “valakinek ezt is meg kell csinálni” kategóriás munkák miért egytől egyik női munkák. ez nagyon igazságtalan.

nem reménytelen a világ

vannak még normális orvosok. és nem kellett várjak négy órát, csak tíz percet, és noha az orvos a munkaideje végén volt, és én voltam az utolsó előtti, normálisan beszélt (nem flegmán, ahogy szoktak), nem éreztette, hogy itt aztán ő az anyaúristen, megvizsgált, megmondta (emberi nyelven), mi bajom, megmonda, mit kell vele csinálni, mire vigyázzak, recept, lelet, köszönöm, viszlát. kellemesen csalódtam.

nem használt

a fülemnek a tegnapi nap, állapítottam meg reggel hatkor szomorúan, továbbra is be van dugulva, mintha egy több napja tartó leszálláson vennék részt. el kell mennem orvoshoz, ami kint van Érden, mert oda tartozom a papirok szerint, és a rendelőintézeben mindig sokan vannak. Legutóbb, mikor ott voltam a Fül-Orr-Gégészeten, négy órát vártam kilenc hónapos terhesen, hogy kaphassak egy pecsétet a könyvbe, hogy nem tudom (nem emlékszem, miért kellett oda mennem, csak arra, hogy minden hülyeséget megnéztek), és nem, a vénasszonyok nem engednek előre.

Nem lesz valami vidám nap a mai (sem).

Annyi dolgom van itthon, ez az utolsó hét, mielőtt megint kezdődik az egyetem, takarítani kell a munkások után, mert a finom por minden a lószart megtöltött, de rá fog menni erre a hülyeségre az egész napom.

ma jönnek a

(férgek) vízvezetékszerelők, hogy kivegyék a kilyukadt kádunkat, és betegyenek egy újat. a fülem továbbra is fáj, mára már meg is van dagadva, de nem tudok orvoshoz menni, ha ezek itt vannak. a héten ki kell vennem a diplomám, és elmenni beiratkozni, és kisírni a doktoris ügyintézőből, hogy lehetssen részletben fizetni a tandíjat. valami munka is kellene.

a szótár-gyártással lassan, de biztosan haladok. na, ez is kellene, pl. feltúrtam a netet egy olyan program után, amivel saját szótárat tudok gyártani, de egyelőre nem találtam.

ha majd egyszer

házat veszünk, három megoldás jöhet szóba az én részemről. Vagy nagy belmagasságú nagy szobás polgári lakás legalább három szobával és tisztességes, legalább 8o cm-es falakkal, vagy alföldi típusú vályogház hosszú tornáccal, nagy kerttel (és elég pénzzel, hogy kertészt fogadjak), vagy egy román stílusú fa parasztház körbe tornáccal, fent valamelyik móc faluban, állatokkal (ld., mint fent), a kert végében egy patakkal. mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai, amit sajnos nem lehet egy házba egyesíteni.

 

 

ez a mai nap is

inkább kimaradhatott volna az életemből. varrni akartam a reggel, de akkor gedeon felébredt, és mivel neki se volt jó napja, így nekem se lett. az egész nap valami őrült, pihegős félájulásban telt, de mire elaudt, addigra én már benyomtam vagy három kávét. nem csináltam semmit és nem jutott eszembe semmi. és nem, nem volt olyan fontos ezt közölni.

nem ver az Isten

bottal. Már ha létezik olyan, hogy földi igazságszolgáltatás (az ÓSZ szerint igen vagy nem, az ÚSZ szerint nem vagy igen), akkor most ez történt. A feljelentgetős néni eltörte a karját. Csodálkoztam is, hogy miért van ilyen csend. Ha pedig vannak véletlenek, annál jobb (a véletlennek).

sok más egyéb mellett

ezért is értelme volt Rejtőt olvasni: hogyan védekezzünk a meleg ellen (ld. pl. Csontbrigád). Akasszunk egy nedves pokrócot az ablakra. Nekem csak gyapjú pokrócaim vannak, így nem ázattam be, mert túl nehéz lenne, hanem felakasztottam az ablakra, és vizet permeteztem rá, íígy nem lett nagyon nedves, meg kell ismételni félóránként, viszont nem esik le a szögekről. Most kellemes idő van idebent.

nagytakarítás 2

ma a ruhás rész következik, azt hiszem, amennyiben engedélyt kapok rá a főnöktől. a könyveken is kellene mozdítani valamit, a jegyzetiről nem is beszélve, be akarom köttetni őket, már amelyiket érdemes, csak ehhez rendet kellene csinálni.

 

emellett megtanulom átismétlem az egész három évi arab anyagot, most jutottam el oda, hogy értem is, amit tanulok.

nyári nagytakarítás 1

Nyári nagytakarítás van nálunk már egy hete, ami azt jelenti, hogy

1. le kell porolni és rendbe tenni a könyveket

2. rendbe tenni a konyhát

3. lemosni az ablakokat, és feltenni rájuk a függönyt

4. elrakni dobozokba a gyerekruhákat, amiket G. kinőtt

5. rendet csinálni a ruhás szekrényekben, és kiselejtezni azt, amit már nem hordok, vagy meguntam (pesti leányok, nincs kedvetek egy közös turkáláshoz, ahol mindenki bedobja a közösbe a megunt ruháit, és hátha talál magának mást?)

Ma a fűszerek voltak soron, mert már elviselhetetlen volt a rendetlenség. A múlt héten vettem egy polcot a praktikerben*, amit tegnap lefestettem narancssárgára, amihez a festéket és a lábakat az obiban vettem (ne adj Isten, hogy minden meglegyen egy helyen), ma pedig felkerültek a csuprok az új polcra, a fűszerek meg a régire (képek). Mivel szenvedélyen szeretem a listákat, írtam egyet a fűszerekről.

1. fűszerkeverékek

- bombay masala

- kairói shaorma

- hal fűszer

- görög sültek

- kínai ötfűszer

- édes fűszerkeverék (én csináltam, van benne szerecsendió, valami egyéb dió, fahéj, szegfűbors, szegfűszeg)

- vegyes bors (én csináltam, fekete, fehér, zöld)

- wok fűszerkeverék

- oregano és kakukkfű keverék (én csnáltam)

- bolognai fűszerkeverék húsokhoz

- mititei fűszerkeverék

- marokkói fűszerkeverék

2. zöldfűszerek

- ázsiai citromfű

- kaporlevél

- babérlevél

- majoranna

- görögszéna

- borsikafű

- lehostyán

- medvehagyma

- petrezselyem

- oregano

- borsmenta

- csombord

- szálvia

- kakukkfű

- tárkony

- rozmaring

- bazsalikom

- chili

3. édesfűszerek

- kardamom

- szegfűszeg

- szegfűbors

- fahéj

- kurkuma

- szerecsendió

- még háromféle dió, amiről nem tudom, micsodák

- gyömbér

4. magvak

- mustármag

- szezámmag

-mák

- valami csípős mag marokkóból (utánanéztem, kerti zsázsa magvak)

- édeskömény

- normál kömény

5. egyéb

- paprika

- szalicil

- curry

* nem találtam olyan polcot, ami pont talált volna. a lapvágó fickó valami haverekkel dumál, és én már öt perce várok. jön a segédje, kérdem tőle, hogy ilyen és ilyen polcot szeretnék levágatni.mondja, hogy most nincs raktáron ilyen. mondom, nem baj,másból is jó, kérdem, hogy lehet-e most (egy 155×15 cm-es darab, egy cirkulával még én is le tudom vágni). mondja, hogy most nem érnek rá, sok a munkájuk (ja, beszélgetni a haverekkel). egy héten belül nem tudja vállalni, de valszeg tíz nap. mondom neki, hogy ez egy darab, nem lehetne, hogy most levágja? mondja, nem, mert sok a rendelés, és akkor a többi kliens csúszni fog, ha mindenki a sor elejére tolakszik, hova jut így ez az ország, ha nincs rend. magamban káromkodtam egyet, és elmentem olyan polcot keresni, ami befér a konyhába. miért van az, hogy egy kivétellel (amit megvettem) vagy egyméteres és annál kisebb, vagy 2,5 – 3 méteres polcokat gyártanak?

nyár, olvasás

valamint rendcsinálás, játszótér, kirándulás, Kraszna, és talán Félsziget. két hónap vakáció. letöltöttem a teljes Agatha Christie életművet arabul, valamint a Monte Christo grófját, meg a Három testőr nyelvtanulós változatát. A terv (persze) az, hogy minden nap legalább két órát foglalkozom az arabbal, de kérdés, hogy tudom-e magam ehhez tartani.

 

Emellett be fgom fejezni a Song of Ice and Fire-t (már a 2. kötet végén járok), és nekifogok Arisztotelészt olvasni, meg egyéb görög filozófusokat.

Így készülj az államvizsgára

Nőknek:

1.Egy héttel előtte menj el a könyvtárba és vegyél ki krimiket, amiket aztán nem tudsz letenni. Anyázz, hogy hogy lehettél ilyen hülye, hogy megint minden az utolsó napra marad, mikor már muszáj tanulni.

2. Tölts el az időd a neten: wikipédián, fészbúkon, fórumokon, levlistákon. Utolsó napon kunyizz kidolgozott tételeket minden ismerősödtől.

3. Utolsó nap tölts el két órát a fürdőkádban egy izgalmas könyvvel, amit egy hete vettél ki a könyvtárból, utána egy órán keresztül vágjad a körmöd, testápolj, epilálj, radírozz.

4. Fesd ki a körmeid, szánj rá legalább két órát, közben nézz valami sorozatot a tévében.

5. Találd ki, hogy mit vegyél fel. Két óra ruhaválogatás után zokogva hívd fel az anyád/barátnőd/férjed/telefonos lelkisegélyt, hogy nincs mit felvegyél. Miután mégis találtál valamit, ami az “úgyis csak egy rohadt vizsga” kategóriában még elfogadható, tölts el másfél órát a vasalással. Miután tökéletesen kivasaltad, fel fogsz fedezni rajta egy pecsétet, ami nem jön ki. Zokogj tíz percet.

6. Feküdj le megnyugodva, hogy ebből már úgyis vizsgáztál, csak nem fognak most megbuktatni.

Felkészülés férfiaknak:

A felkészülési idő minden estéjén menj el sörözni a barátaiddal, rúgj be, és érj haza hajnalban, aludj délig, majd kezdd előlről.

öt és fél éve

írom ezt a blogot. van, amikor lelkesebb vagyok, és van, amikor punnyadtabb. volt kismillió másik, írtam blogot másokkal közösen, volt idézetes blog, román blog, titkos blog, utazós blog, és még ki tudja, hány. most éppen három üzemel, a keleti ruhás és a szakmai. lett egy barátnőm, sok jó ismerősöm, és elvesztettem miatta néhány, korábban barátnak hitt embert. G-val többször összevesztünk miatta, azóta előre megkérdezem, hogy írhatok-e róla, és erre a fentire azt mondta, hogy ez mehet, mert megfelel a tényeknek (mintha én annyit hazudoznék, na jó, azért előfordul). volt néhány poszt, amiben igazam volt, de aztán mégis levettem.

volt egy jó közösség is, amit azóta is sajnálok, mert ott igazán otthon éreztem magam. lett belőle egy könyv közösen a többiekkel. és kellene egy kiadót keresni a verseimnek.

a házimunkáról, ami – tudjuk – nem munka

takarítás – én

mosás – én

teregetés – én

vásárlás – fele-fele

rendrakás – nyolcvan % én

ágyazás – fele-fele

főzés – én

mosogatás – fele-fele

a gyerek mosdatása, lefektetése – nyolcvan % én

pelenkacsere – fele-fele

budipucolás, kádkimosás- én

családi logisztika (mikor mit kell csinálni) – én

ablakpucolás, függönymosás – én

ágyneműhúzás – én

a gyerek ruháinka, cipőinek, hálózsákjainak, cumisüvegenek, ivópoharainak, pokrócainak, textilpenekáinak, egyebeinek számontartása, a szükséges dolgok vásárlása – én

hűtőtakarítás – én

kályhapucolás – én

a macsaka fel- és leengedése – húsz % én

portörlés – senki (majd egy idő után én)

pókhálózás – én

vasalás – én

a macska budijának takarítása – tőlem aztán bele is fulladhat a szarba

legszivesebben aludnék most egyet

mint Gedeon, csak épp nem érek rá. Soha nem érek rá. Nyáron, ha lesz egy kis időm, majd kialszom magam. Visszakívánom a hosszú, forró, illatos kolozsvári nyarakat Maminál, amikor ablakom alatt zakatolt a a brassói gyors, félelmet hozott és sóvárgást, amikor volt időm és energiám éjjel egyik olvasni, majd déli tizenkettőig aludni, és amikor három hónap pihenés után elkezdtem unatkozni. Most naponta egy órám van, amikor egyedül vagyok magammal, és ha nem iszom elég kávét, ezt az egy órát is átalszom, vagy épp tanulnom kell, mint most is.

És közben tudom, hogy nyáron sem lesz időm, neki kell feküdnöm az arabnak keményen, láttam a tolmács-vizsga anyagát, és elég messze vagyok tőle.

Alekosz és a macái 2. – azaz Hajrá Olga! – liveblog

Olga, szegény, azt hitte, hogy érzésekkel meg lehet hódítani egy férfit.

—

Veronika lett az ország libája.

—

Komolyan azt hittem, hogy a ruhák rondaságát nem lehet felülmúlni. De, lehet.

—

Friss hús és egy kis szex. A stílus semmit se számít. Nem vagyok meglepve.

—

Komolyan, hogy tetszhet valakinek egy olyan lány, akinek olyan a szája, mintha odacsípte volna a budiajtó? Alekosz Veronikát választotta, csalódott vagyok, most legszivesebben azt mondanám, hogy igen, ilyenek a férfiak.

—

Kíváncsiság körüli misztikum – mondta Alekosz. Érti valaki, hogy miről beszél?

—

Az lenne az ironikus, ha lehetne bigámia.

—

Veronika ismét akkora paraszt volt, mint akinek szalonna volt a jele az oviban.

—

Olga a kortesbeszédet a legjobb védekezésre használta.

—

Olga átvette a vezetést. Veronika elvérezni látszik, mondta Balázs, de ezen a ruhán fel se tűnik.

—

Na, szünet. Közben a gyerek a fülembe ordít. Közben egy nagy zúgó bogár bemászott a blúzomba. Rég nem sikítottam ekkorát.