az is nagyon ironikus

mostanában, hogy hazafele a buszon a telefonomról ezerrel román népzene szól. Aki otthon utazott falusi busszal, annak nem kell magyaráznom. Aki járt már keleten, annak sem. De az erdélyi, magát  felsőbbrendűnek képzelő magyar társadalom egyik komoly indoka a románság ellen a buszban és más nyilvános helyeken nagyon hangosan hallgatott népzene.

***

Ma reggel négytől talpon vagyok. Hajnalban Parmenidészt olvastam, latint tanultam, fordítottam, ágyba vittem a reggelit, bementem az egyetemre, ahol összesen fél óra ebédszünetem volt, arab órán mindig én olvasok, ezért minden órára a lehető legalaposabban készülni kell, és mégis mindig szégyenben maradok, este nyolcra értem haza, megfőztem a túrós gombócot, megfürdettem Gedeont. Negyed tizenegy van. Egy pohár borral a kezemben bambulok, és valamiért rettenetesen elfog a szomorúság.

3 hozzászólás a(z) “az is nagyon ironikus” bejegyzéshez

  1. Én ma egész nap itthon voltam, és nem túllicitálni akarlak, de sikerült annyira figyelni a gyerekre, hogy megevett egy fél pár fülbevalót. no comment.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Módosítás )

Twitter kép

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Módosítás )

Facebook kép

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Módosítás )

Kapcsolódás: %s